A forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb mint huszonöt éve bérlik az ingatlant. Az Országgyűlés kedden 135 igen szavazattal és 52 nem ellenében fogadta el a lakástörvény módosítását, miután a júniusban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság Áder János államfő kezdeményezésére több ponton kifogásolta.
A törvény továbbra is azoknak a magányszemélyeknek nyújt lehetőséget állami vagy önkormányzati bérlakás megvételére,
akik már 2020 végén is bérelték a megvásárlandó lakást.
A világörökségi helyszínen lévő, korábban elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok vásárolhatják meg, akik legalább öt éve bérlik azt.
A vételár 100 százalékát kell kifizetnie minden bérlőnek, aki kevesebb mint huszonöt éve, de legalább öt éve lakja a műemléki lakást. Ezt az eredetileg elfogadott törvény a bérleti idő hosszától függően sávosan és alacsonyabb mértékben határozta meg.
Az Alkotmánybíróság
a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét, amely így változatlan marad.
Változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak. Az eredeti törvény nekik a forgalmi érték 35 százalékát írta elő, a módosított változat azonban mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatnak, amely 35 és 50 százalék között határozhatja meg a vételárat.
Aki részletekben kívánja kifizetni a lakást, annak kamatot kell fizetnie, amelynek mértékét a jogalkotó a jegybanki alapkamathoz köti.
Közös szülői felügyelet; felmentések csak kétharmaddal
Az Országgyűlés 134 igen és 53 nem szavazattal elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosítását, amely - a többi között - válás esetén a közös szülői felügyelettel, emellett a legfőbb ügyész visszahívásával kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket. A kormány kezdeményezésére megváltoztatott törvény több mint két tucat jogszabályt módosít.
A jövőben lehetővé válik, hogy váláskor a bíró közös szülői felügyeletet rendeljen el akkor is, ha csak a szülők egyike kéri azt, emellett arra is lehetősége lesz, hogy elrendelje, a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ezen intézkedések mérlegeléstől függnek,
a bírónak a szülők és a gyermek meghallgatását követően meg kell győződnie arról, hogy a döntés valóban a gyermek érdekét szolgálja.
Egységesítéssel magyarázza a kormány az egyes alkotmányos szervek, valamint az önálló szabályozó szervek vezetőire vonatkozó változtatásokat. Kétharmados parlamenti többséghez kötötték ugyanis a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint a biztos helyettesének felmentését. Völner Pál ezt azzal indokolta, hogy ezen szervek vezetőinek megválasztása ugyancsak kétharmadhoz kötött, így evidens módon megbízatásuk megszüntetése is ilyen szavazati aránnyal kell, hogy történjen.
Ezentúl a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hét évre, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kilenc évre megválasztott elnökét. Jelenleg a miniszterelnök nevezi ki mindkét szervezet vezetőjét.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kérésére az adatkezelő jogsértése esetén, szigorú eljárás mellett lehetőség lesz elektronikus adat eltávolítására vagy ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére.
A Országos Atomenergia Hivatal rendeletalkotási feladatai kiegészülnek több új szabályozási tárgykörrel:
a nukleáris létesítményekre és a radioaktív hulladéktárolókra vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásokra és műszaki követelményekre vonatkozó, valamint az ionizáló sugárzás elleni
védelemről szóló, és az ahhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerre vonatkozó szabályozással.