Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin: a CDU-CSU veresége sokk az európai jobboldal számára

Infostart / InfoRádió - Németh Zoltán
2021. november 3. 13:22
Nagy a nyüzsgés a Fidesz körül, azon dolgoznak, hogy a nyári megállapodás aláírása után új európai pártot hozzanak létre – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Novák Katalin arról is beszélt, hogy kedden 50 milliárd forintos bölcsődefejlesztési program indult, a kormány teljesíti a 70 ezer férőhelyes vállalását, és hogy a novemberi nyugdíjjal együtt érkezik az egységesen 80 ezer forintos prémium.

Az Európai Néppárt kudarcának tartja a Fidesz alelnöke, hogy az Európai Unióban egyre több jobboldali kormány bukik meg. Novák Katalin az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy pártja milyen új politikai erőközpont létrehozásán dolgozik a kontinensen.

„Nyüzsög körülöttünk szinte mindenki – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Fidesz európai útkereséséről. – Miniszterelnök úrnál is adják egymásnak a kilincset a nemzetközi, magas rangú pártpolitikusok, gondolkodók. A francia elnökválasztási jelöltek jönnek és tiszteletüket teszik itt Magyarországon, de nemcsak ők, hanem

általában pezsgés, érdeklődés van körülöttünk.

Azt látják, hogy végre abból a langyos, állóvizes hangulatból, amiben most már jó ideje az európai jobbközép, jobboldali konzervatív, nemzeti, szuverén nemzetállamokban gondolkodó politikai oldal leledzett, abból most van lehetőség végre valamit együtt csinálni.”

Novák Katalin határozottan válaszolt a kérdésre, miszerint megbánták-e, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártóból: „Nem, nem. Nem bántuk meg, mert miért bántuk volna?”

Hogy az általa említett pezsgés miben is áll, arra példaként a nyári megállapodást hozta: „A nyáron tető alá hoztunk egy olyan megállapodást, melyben európai pártok, jobboldali pártok vagy konzervatív gondolkodású pártok vezetői közösen nyilatkoztak meg, és ezt az írásos dokumentumot ők mind egyöntetűen aláírták, a két jobboldali frakcióból, az ECR-ből és ID-ből. (...) A Fidesz részéről is mi aláírtuk ezt. Ez azért komoly erődemonstráció volt.”

Azt mondta, bízik benne és azon dolgoznak, hogy ennek tárgyiasult formája is legyen, vagyis új pártot hozzanak létre.

Nemrég tárgyalt Münchenben a CSU vezető politikusaival, ennek kapcsán szóba került az is, milyenek most a magyar–német kapcsolatok. Azt mondta, várakozó állásponton vannak.

„A CDU-CSU volt kormányon 16 évig – mondta. – Bajorországban megmaradtak a CSU-sok, még mindig ők vannak kormányon, de szövetségi szinten ők most nagyon csúnyán elvesztették a választásokat.

Ez sokk a jobboldalnak, nemcsak Németországban, Európa-szerte, 16 év után Európa legerősebb országában bizony csúfos vereséget szenvedett a jobboldal.

Kudarc az Európai Néppártnak. Éppen a közelmúltban készítettünk egy olyan térképet, amely bemutatta, hogy tíz évvel ezelőtt hány európai országot vezetett néppárti miniszterelnök és most mi a helyzet, hát tragédia! Tehát hogyha így ránézünk, akkor sajnos nagyon rossz a helyzet. (...) Én egyértelműen a Néppárt hibájának érzem ezt. A politikában már csak úgy van, hogyha ilyen visszajelzést adnak a választók, akkor ezen bizony érdemes elgondolkodni, mert lehet mindenféle mutogatni, de hát föl kéne tenni a kérdést, hogy kik vezették a Néppártot, akik ilyen eredményeket tudtak előidézni. És nemcsak nemzeti szinten, hanem azért a Néppártnak van egy európai vezetése is, és sajnos úgy tűnik, hogy

ezek a politikusok, ezek kudarcot vallottak és a Néppártot rossz irányba vitték.

Tehát a Néppártban lehetővé tették azt, hogy bent maradjanak azok a liberális eszméket képviselő, balos, abszolút baloldali gondolkodású és balra húzó és a Néppártot is balra mozgató kis pártok, ezek elsősorban, mondjuk, északon vannak, ezek a pártok bent maradjanak, sőt, ott nekik a hangjukat fel is erősítették, a másik oldalon pedig tulajdonképpen levágták a jobboldali szárnyát a Néppártnak. Szerintem ezzel súlyos hibát követett el a Néppárt. De a jobboldal, az nem a Néppárt. Tehát létezik egy olyan konzervatív, nemzetállamokban gondolkodó, kereszténydemokrata értékeket képviselő politikai erőtér, ahol van mozgástér és amire van igény. Tehát a legfontosabb az, hogy bizony Európában rengeteg olyan ember van, aki hisz abban és meggyőződése, hogy biztonságra van szükségünk, hogy erős nemzetállamokra van szükségünk, hogy a keresztény kultúránkat óvni, védeni kell, hogy az Európai Unió, az nem valami föderális blabla.”

Bölcsődefejlesztési program

50 milliárd forintos bölcsődefejlesztési pályázat indult kedden – jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin szerint szükség van arra, hogy a cégek is létrehozzanak munkahelyi bölcsődéket.

„Az az első perctől kihívás számunkra – nyilatkozott a miniszter –, és igyekszünk is megoldást találni arra, hogy hogyan tudunk a három év alatti gyerekeknél, ahol a szülők dolgoznak, segítséget adni. Erről szól például a nagymamanyugdíj is vagy a nagyszülői gyed, viszont a bölcsődéknél is azt érezzük, hogy ott országosan is nagyobb az igény, mint amekkora a bölcsődei férőhelyek száma, éppen ezért folyamatosan bővítjük a bölcsődei férőhelyeket.”

A férőhelyhiánnyal kapcsolatban elmondta miniszter, hogy területileg nagyon változó a helyzet. Budapesten és az agglomerációban helyenként nehezebb a helyzet, hiszen itt korábban vissza is mennek jellemzően az édesanyák a munkaerőpiacra. „De országosan nem ez a helyzet – emelte ki. – Nagyon sok olyan település van, ahol abszolút nem ez a tapasztalat, mint amit sokan Budapesten, ott sem mindenhol, de sokan Budapesten vagy az agglomerációban megélnek. Itt mi folyamatosan bővítjük a helyeket. Annyi építkezés van most folyamatban, hogy ha hozzáveszem azt, hogy éppen a mai napon nyílik meg egy 50 milliárd forintos pályázat ismét bölcsődeépítésekre, akkor azt a vállalást, amit korábban tettünk, azt tudjuk tartani. Tehát

vagy készen lesz vagy éppen folyamatban lesz az építése azoknak a férőhelyeknek, amiknek köszönhetően elérjük vagy meghaladjuk a 70 ezres bölcsődei férőhelyszámot.”

A kedden megnyílt 50 milliárdos keretre Budapestről és a közép-magyarországi régióból is lehet pályázni önkormányzatoknak és egyházaknak is – mondta a miniszter.

„És van még egy fontos elem, amit szeretnék idehozni, az a vállalatoknak a szerepvállalása, mert mi nemcsak a civileket támogatjuk abban, hogy családi bölcsődéket hozzanak létre, az önkormányzatokat, hogy önkormányzati bölcsődéket vagy a mini bölcsődéket, ugyanezt az egyházaknál is, hanem igyekszünk munkahelyi bölcsődék létrehozásában is segítséget nyújtani. Ez azért fontos, mert igazából hol kell, hogy legyen bölcsőde? Ott, ahol munka van. Hogyha valahol van munka és van egy adott munkahely, most képzeljük el itt az InfoRádiónak az irodáját vagy akár ezt az irodaházat, hogyha itt valaki azt mondja, hogy ő munkaadóként megteremti a lehetőséget arra, hogy itt egy kis csoportszobában létrehoz egy háromfős minibölcsődét mint munkaadó, akkor elképzelhető, hogyha neki éppen vannak olyan élethelyzetben lévő munkavállalói, akiknek ez segít, korábban visszajönnek majd a munkahelyükre, jobban érzik majd itt magukat vagy föl tud valaki olyan új embert venni, aki, mondjuk, épp egy másfél éves, kétéves gyerek mellett már dolgozna, csak nem tud” – részletezte Novák Katalin.

Ehhez persze kell szakember is helyben, amihez nagyon nagy támogatást ad az állam – szögezte le Novák Katalin.

„Hétszeresére emeltük a munkahelyi bölcsődéknek adott állami támogatást – hívta föl a figyelmet –, és nagyon minimális feltételeknek kell megfelelni. Tehát én folyamatosan, az az igazság, hogy győzködöm a munkaadókat, hogy ebből a szempontból legyenek rugalmasak és ‒ szakadjunk el az InfoRádiótól ‒, mondjuk bejön egy nagy multicég Magyarországra, létrehoz itt egy új telephelyet, akkor mondjuk azt, hogy jó, mi megadjuk a szükséges feltételeket, adókedvezményt, meg mindent, ami ebben a tárgyalásban benne van, de egyébként kérjük azt is, hogy gondoljon rá, hogy a saját munkavállalóinak vagy jövőbeli munkavállalóinak adja meg a munkahelyi bölcsődének a lehetőségét.”

Nyolcvanezres nyugdíjprémium

Minden nyugdíjas megkapja ebben a hónapban a 80 ezer forintos összegű nyugdíjprémiumot – mondta Novák Katalin.

„A mi kormányzásunk idején volt első alkalommal, hogy fizethettünk ilyen nyugdíjprémiumot, és aztán ez most már többször is megtörtént – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter. – Tavaly nem tudtunk, mert tavaly a gazdaság növekedése nem volt ekkora, viszont mi most minden évben, amikor 3,5 százalék fölötti a gazdasági növekedés, a 3,5 százalék fölötti növekedést megszorozzuk egyheti nyugdíjjal, maximum 20 ezer forinttal, és ez az, ami kiadja a nyugdíjprémiumot. Ennek is van egy maximuma, 80 ezer forint. (...) A mostani nyugdíjprémium több szempontból is eltér a korábbi gyakorlattól. Egyrészt nem ez alapján a számítás alapján adjuk, mondjuk a kisebb nyugdíjasoknak a kisebb összeget, a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek a magasabbat. Megtartottuk a 80 ezer forintos plafont. Miután nagy lesz a gazdasági növekedés, a teljes 80 ezer forintos maximumot oda tudjuk adni.

Ez egy óriási ugrás az eddigi évekhez képest, és azt mondtuk, hogy függetlenül attól, hogy valakinek mekkora a nyugdíja, a teljes 80 ezer forintos összeget odaadjuk mindenkinek, ráadásul nemcsak az öregségi nyugdíjasoknak ‒ az érintettek pontosan ismerik ezeknek a fogalmaknak a tartalmát ‒, hanem minden nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek. Tehát bárki, aki nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Még azt is hozzáteszem, hogy mindenkinek, aki november hónapban nyugdíjjogosult, tehát akinél novemberben jön a postás vagy kapja utalással a nyugdíját vagy nyugdíjszerű ellátását, ő nyugdíjprémiumot is kap.”

A prémium a novemberi nyugdíj fizetésekor jön

– tette egyértelművé a miniszter.

Eltérő elképzelések vannak arra, hogy mihez kössék a nyugdíjemeléseket.

„Különböző módjai lehetnek a nyugdíjak emelkedésének – mondta a témában Novák Katalin. – Mi

azt mondtuk és ezt vállaltuk 2010-ben, hogy mi meg fogjuk őrizni a nyugdíjaknak a vásárlóértékét, és ezt a vállalást, ezt teljesítettük.

És még azt is mondhatom, hogy én jogosnak érzem azt, hogy akkor, amikor nagyon jól teljesít a gazdaság, amikor a piacon az árak és ennek megfelelően a fizetések is jól elszaladtak, akkor azt szeretnék, ha mindenki ebből egyaránt részesülne, és ezt látjuk például a versenyszféra és a közszféra béremelkedései közötti különbségben is. A versenyszférában sokkal nagyobb béremelést tett lehetővé a gazdasági növekedés, mint a közszférában, ahol korlátozottabbak egy államnak a lehetőségei, ezért a nyugdíjasoknál is ez az érzés, ez teljesen érthető és észszerű, és ezért is döntöttünk például a magasabb összegű nyugdíjprémium mellett vagy a 13. havi nyugdíjnak a gyorsabb ütemű visszavezetését ezért szeretnénk annyira, mert azt szeretnénk, hogyha a nyugdíjasok is minél jobban éreznék azt, hogy a gazdasági növekedésből nekik is jut.”


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Pártügyek és külügyek
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Bölcsődeprogram
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Nyugdíjprémium
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást