Kónya István, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosának megfogalmazása szerint a kutatásban többről van szó, mint statisztikai adatszolgáltatásról és elemzésről, mert az igazságügyi kormányzat a nemzeti büntetőpolitikának az elmúlt évtizedét, pontosabban a 2010-től eltelt időszakát és annak társadalmi hatását vizsgálta, valamint azoknak a büntető kódexeknek a jogalkalmazási elfogadottságát, amelyek szilárd fundamentumát képezik a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás rendszerének.
A fentiek alapján a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2009-ben még 375 383 volt, 2020-ban pedig 152 974. Eközben megújult a közigazgatási és polgári anyagi jog és a büntető anyagi jog egésze. A folyamatnak a végére a pontot pedig a büntetőjog reformja adta a büntetőeljárási törvénynek az elfogadásával – sorolta a szakember. Kónya István szerint megállapítható, hogy a büntetőjog megújításával a büntetőpolitika megfékezte a bűnözést, mert
lényegesen kevesebb bűncselekményt regisztrálnak.
Az élet elleni bűncselekmények alakulását illetően például látványos változás történt: az emberölések száma, amibe a kísérletek is benne foglaltatnak, egyharmadára csökkent, de a befejezett bűncselekményeknek a száma még ettől is kedvezőbb, miután száz alatt van 2019-re nézve.
A vagyon elleni bűncselekményeknek ugyanebben az időszakban szintén egyharmadára estek vissza, de igen szembeötlően alakult a rablások száma is, amik a 3100-as értékből 616-ra mérséklődött. Csökkenő tendenciát mutatnak a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények is, és javult a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma, ami egy évtized alatt 115 ezerről 45 ezerre esett vissza – sorolta a miniszteri biztos. Mi több,
a felderítési arányok is javultak: 38 százalékról közel 70 százalékra az évtized második felére.
Kónya István érdeklődésünkre elmondta: jelenleg is vizsgálat tárgyát képezi, hogy a járvány okán elrendelt korlátozások, jogalkotás, ami többek között a bírói jogalkalmazást volt hivatott segíteni, hogy ezek közül melyek azok a szabályok, amiket a veszélyhelyzet elmúltával is állandósítani lehet. A miniszteri biztos szerint emellett vizsgálódásra érdemes a gyermekkorú sértettek másodlagos viktimizációjának elkerülését szolgáló külföldről származó mintáknak a magyar jogrendbe történő beillesztése, pontosabban tovább finomítása azért, hogy a gyermekkorú elkövetők minél jobban meg legyenek kímélve a büntetőeljárás nehézségeitől.