A fővárosi agglomerációs inga többször is kilengett az elmúlt évtizedekben mindkét irányba: hol Budapestről kifelé igyekeztek többen a csend és a zöld miatt, hol éppen a legsűrűbb belváros, a könnyen elérhető szolgáltatások jelentették a vágyott célt. A járvány idején bevezetett karantén, a városkörnyéki települések távoltartási intézkedései azonban új dimenzióval erősítették fel a zöld iránti vágyakozást – írja a Népszava.
A Belügyminisztérium adatai alapján a budapesti agglomeráció városai a legnagyobb mértékben növekvő települések közé számítanak. 2011 és 2021 között a jelenleg 11 790 lakosú Halásztelek népessége például 29 százalékkal nőtt, de 20 százalék feletti lélekszám-gyarapodást produkált Veresegyház, Gyömrő és Göd is. Miközben a fővárosban már ötödik éve csökken a népesség.
A fővárosi agglomerációba tartozó települések egyértelműen a járvány „nyertesei” közé tartoznak, közülük Érd, Nagytarcsa, Délegyháza Dunaharaszti és Szigetszentmiklós lakossága 1-8 százalékkal gyarapodott egy év alatt, amelyben kétségtelenül szerepet játszott a budapesti lakásárak meredek emelkedése is. Csakhogy közben megfordult a trend: Budapesten tavaly már alig nőttek az árak, miközben a top tízes bevándorló listán szereplő településeken 14-23 százalékkal emelkedtek – mutat rá az ingatlan.com portál.
A vándormozgalmi trendeket az elkövetkező 40 évben elsősorban a főváros, másodsorban a regionális központok munkaerőpiacához való hozzáférés és az élhető lakókörnyezet biztosításának kettős törekvése fogja meghatározni. A Székesfehérvárig és Tatabányáig kiterjedő, tágabb értelemben vett budapesti agglomerációs zóna népessége tovább fog növekedni – állítja Lennert József, az MTA kutatója a demográfiai folyamatok modellezése alapján.