Az irányított véradás 2005 óta létezik, eszerint a beteg kérheti, hogy ne idegenek, hanem családtagjai, barátai adhassanak vért számára. Az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese szerint azonban ez a közösségi felületek terjedésével egy furcsa toborzási módszerbe ment át, kiszolgáltatva közben a beteg érzékeny személyes adatait is. Mostantól ezért a direkt irányított véradás mellett úgynevezett támogató irányított véradásra is lesz lehetőség – ismertette az InfoRádióban Nagy Sándor.
Mint magyarázta, ha direkt irányított véradásból származik a készítmény, akkor a vérellátónak konkrétan azt a vért kell eljuttatnia például Sopronból Nyíregyházára, így annak kivizsgálása, a szükséges speciális beavatkozások, valamint a szállítás maga óhatatlanul megdrágítja a folyamatot, nem beszélve arról, hogy mindez esetenként bonyolult logisztikai kihívást és több időt jelent. Ezzel szemben
a támogató véradásnál a leadott vér az országos készletbe kerül, a kedvezményezett beteg pedig a számára gyűjtött mennyiségnek megfelelően, „becseréléssel”, a központi készletből kap
számára kompatibilis vérkészítményt. Utóbbi esetében a TAJ-szám az egyetlen olyan információ, amivel ellenőrzik, hogy valóban történt-e véradás a konkrét beteg számára, és ha igen, akár már másnap biztosítják számára a szükséges mennyiséget – tette hozzá a szakmai főigazgató-helyettes.
A direkt irányított véradás esetén meg kell egyeznie a donor és a beteg vércsoportjának, a támogató irányított véradásnál viszont nincs ilyen kitétel. Az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese szerint a támogató irányított véradás bevezetésével a betegek számára kedvezőbb, gyorsabb ellátási forma valósulhat meg, és mivel egyszerűbb ehhez csatlakozni, több donor is részt vehet majd benne. Mindemellett természetesen a beteg felhatalmazásával direkt véradásra ugyanúgy lesz lehetőség a jövőben is.