A jogász professzor, volt igazságügyi miniszter újonnan megjelent, Közélet és közjog című könyvében saját életpályája mentén mutatja be a Magyarország körüli európai diskurzus alakulását. "Meggyőződésem, hogy az európai értékvitáknak ma Magyarország az egyik főszereplője" - fogalmazott.
Az interjúban felidézte, hogy az elmúlt évtizedet a közéletben töltötte. Mindez elmondása szerint adott egy olyan látásmódot, annyi tapasztalatot, amelyet érdemes átadnia az érdeklődők számára.
"Amikor 2010-ben megszűnt az alkotmánybírói hivatásom, és Magyarország párizsi nagykövete lettem, az utolsó határozat, amit aláírtam, a lisszaboni szerződéshez kapcsolódott. Akkor még nem sejtettem, hogy egy máig meghatározó kérdésben foglalok állást" - mondta, hozzátéve: a párhuzamos indoklásban ugyanis utalt az alkotmányos identitás fogalmára és arra, hogy egyetlen uniós tagállam sem mondhat le az alkotmányos önazonosságáról.
"Magyarország független ország, és független országként döntötte el azt is, hogy szerepet vállal az európai építkezésben. Ez egyúttal azt jelenti, hogy amíg magyar állam létezik, nem tudunk lemondani az alkotmányos identitásunkról. Szimbolikus jelentősége volt ezzel a gondolattal búcsúzni az alkotmánybírói hivatástól" - emelte ki.
Mint mondta, a 2011-ben elfogadott alaptörvény új szellemiséget tartalmaz, a nemzeti értékekre nagyobb hangsúlyt fektet, az egyén és a közösség viszonyát új alapokra helyezi, és olyan kérdésekről is rendelkezik, mint a házasság fogalma, a család jelentősége vagy a jövő generáció iránti felelősség. "Ezt az új szellemiségű alkotmányt már ekkor kemény támadások érték külföldről, említhetném például az Európai Parlament 2013-as Tavares-jelentését" - jegyezte meg. Hozzáfűzte: a nemzeti értékek, a kereszténység megjelenítése az alkotmányban az, ami leginkább kiverte az "európai biztosítékot".
Trócsányi László szerint az elmúlt tíz esztendő vitáival Magyarország jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai állóvizet felkavarja, és főszereplője legyen az értékvitáknak.
Az Európai Bizottsággal való konfliktusok okát abban látja, hogy 2010 és 2014 között a José Manuel Barroso vezette bizottsággal az egyenjogúak tárgyalása zajlott. Konstruktív egyeztetéseket tudtak folytatni, kompromisszumra tudtak jutni a vitás kérdésekben. Az uniós parlamentben már akkoriban sürgették a Magyarország elleni fellépést, de még szó sem volt hetes cikkely szerinti eljárásról.
"Az igazságügyi miniszterségem alatt, 2014-től aztán új dimenzióba lépett a konfliktus, a Jean-Claude Juncker vezette bizottsággal az együttműködés már közel sem volt harmonikus. A 2018-ban elfogadott Sargentini-jelentés pedig már magában foglalta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását is. Ebben az időszakban tapasztalhattam meg, hogy az európai szellemiséget hirdetők milyen módon támadják azokat, akik bizonyos kérdésekben másként gondolkodnak, és nem ülnek fel az ideológiai fősodor gyorsvonatára" - mondta Trócsányi László.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió mindeközben - gyakorlatilag 2010 óta - válságüzemmódban van. Először az arab tavasszal nem tudott mit kezdeni, aztán a gazdasági válsággal, a migrációval és ma a pandémiával. A Brexit pedig olyan jelentőségű, hogy a következményeit igazán még ma sem tudjuk felfogni.
"Ahelyett, hogy az EU lényeges szereplő lenne a világpolitikában, csak fut az események után. Emiatt dominálja a 2019 utáni időszakot az EU jövőjéről szóló vita, és ahogy már említettem, benne Magyarország szerepe. Úgy is tűnhet, hogy az európai építkezésnek az elmúlt évtizedben elszenvedett kudarcait jól el lehet leplezni az egyes országokkal szembeni jogállamisági vádakkal. Önvizsgálat helyett felesleges értékviták jelentek meg, ami Európa erősítése helyett mély árkokat eredményez" - vélekedett Trócsányi László.
Arról, hogy politikusok a nemzeti alkotmány félredobásával kampányolnak, azt mondta: az alaptörvény legitimitását senki nem vitathatja, azt a hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával fogadták el. A módosításai is ennek megfelelően történtek.
"A problémát abban látom, hogy a jogállamiság fogalma mára politikai jelentéstartalmat kapott, és elvesztette eredeti jogi tartalmát. (...) Az Európai Parlamentben egyes képviselők a nekik nem tetsző rendszerekre azt mondják, hogy azok nem jogállamok" - jegyezte meg.
Beszélt arról is, hogy a balatonfüredi Jogászgyűlésen kiemelt figyelmet fordítottak a nemzeti alkotmány és az uniós jog viszonyára is.
Trócsányi László a közelmúltban ismert európai politikusok részvételével webináriumot is szervezett. "Valamennyien amellett foglaltunk állást, hogy Európa egy sokszínű kontinens, ahol összekötnek bennünket a közös értékek. De vannak saját nemzeti értékek is, amelyek az egyes nemzetekhez tartoznak. Egymást tiszteletben tartása Európa egységének záloga" - jelentette ki.
Közösen foglaltak állást abban is, hogy Európa kulturális dimenzióját igenis erősíteni kell, a múltat pedig nem szabad eltörölni. "A webinárium tehát arra mutatott rá, hogy mindenekelőtt az unió sokszínűségét kell megőriznünk. Számomra kulcsfontosságú, hogy ahogy az integráció nem lehet felülről irányított, úgy a jövőjéről szóló vita sem szabad, hogy azzá váljon" - fogalmazott az interjúban Trócsányi László.