Annak, hogy a tablet mint eszköz és piaci szegmens önállósult, a létjogosultságát az internetes tartalomszolgáltatás felfokozódása adta. Kifejlesztésének és megjelenésének célja a különféle típusú tartalmak (híroldalak, videók, filmek, játékok, közösségi oldalak) fogyasztásának megkönnyítése volt.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a táblagépek megjelenésének volt egy másik iránya is: a tablet PC-k sorozata. Ezek X86 alapú, érintőképernyőt és billentyűzetet is tartalmazó, kompakt eszközökről lecsatolható, majd billentyűzet nélkül forgalmazott okoseszközök. Szélesebb szolgáltatási körük és kevésbé korlátozott felhasználói jogkörük alapján inkább nevezhetőek okoseszköznek, mint az iPadek (ez egyébként üzletfilozófia is volt az Apple-nél).
A tablet út
Az Apple berkeiben a tabletek megalkotása azért volt fontos, mert erős igény mutatkozott egy olyan eszközre, amelynek segítségével internetes tartalmakat lehet fogyasztani, közzétenni (pl. Facebookon), közben pedig lehetővé teszi a mobilitást.
A fejlesztésnek három elvárás szabott keretet: a mobilitás megtartása (maximalizált képernyőarány és minimalizált hardverméret), az élvezhető képernyőfelület növelése (a mobilitás szabta határig, illetve a kávaméret rovására), csak olyan perifériák megtartása, amelyek a tartalmak használatához szükségesek (és ezzel bizonyos szolgáltatásokról való lemondás). Mindhárom a határok közti egyensúlyozásra épült, illetve annak mérlegelésére, hogy a piac, helyesebben a fogyasztó miről hajlandó lemondani, és milyen funkciók érdekében.
A képernyő méretéről külön említést teszünk, hiszen annak kiválasztása a vásárló feladata, hogy az általa tervezett tevékenységekhez, az életmódjához, a használat körülményeihez pontosan mekkorát tud elképzelni. Itt azonban szót kell ejtenünk még arról, hogy a tabletek piacra kerülésekor óhatatlanul méltatlankodást váltott ki a „tablet út”, kinek itt, kinek ott okozva hiányérzetet. Sokan nem értették, hogy miért került a táblagépekre olyan kevés fajta bemenet (általában egy audio és egy USB port, mint a mobilokon), miért korlátozott a rájuk telepíthető applikációk száma és helye, relatíve miért kevés és miért nem bővíthető a tárhely, vagy miért nem tudunk egy csomó minden mást megcsinálni rajtuk, mint egy normál számítógépen vagy notebookon (tegyük hozzá, akkor még az okostelefonok világa kevésbé volt széles körben ismert).
Ugyanakkor a tablet, mint eredendően mozgáshoz, nem helyhez kötött tevékenységekhez alkalmazkodó készülék, számos kiemelten innovatív beépített funkciót tartalmaz. Ilyen például a nagy sebességű wifi és 3-4-5 G-s kapcsolatra képes port, giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű és GPS, illetve az online tartalmakhoz és kommunikációhoz szükséges magas minőségű kamera, mikrofon és hangszóró vagy a könyvolvasó és az automata fényerő-szabályozó.
Okostelefontól a laptopig: melyik méret a jó méret?
A tableteket méret szempontjából lentről az okostelefonok, fentről pedig a tablet PC-k határolják. Tabletnek alapvetően a 7-14" képátlóval rendelkező készülékeket hívjuk, az ennél kisebb méret már nagyban rontja a médiatartalmak élvezhetőségét, a nagyobb pedig kényelmetlenebbé teszi a gép kézben tartását, akadályozhatja a mozgást. A mobiltelefonok esetén gyakran indul el „növekedési hullám”, amikor a gyártók nagyobb méretű modelleket készítenek és kezdenek forgalmazni, annak reményében, hogy a tabletek piacából lecsíphetnek kicsit, de sajnos a túlzott méretnövekedés miatt kevéssé komfortos a mobilok megszokott használata és tárolása (nem kezelhetők fél kézzel, illetve nem férnek el kisebb táskában, ruha zsebében). A használati szokások pedig abba az irányba mutatnak, hogy a felhasználó a telefonján böngész, majd azoknál a tartalmaknál, ahol számít a méret vagy a minőség, „átnyergel” tabletre vagy valamilyen számítógépre.
Még egy dolog nehezíti, hogy a nagy méretű okostelefonok, illetve a kis méretű tabletek egymás területeit hódítsák meg: a két készülék kifejlesztésének üzletpolitikája. Az okostelefonok a számítógépek babérjaira törnek, igyekezve azt a benyomást nyújtani tulajdonosuknak, hogy ha nála van a telefon, mindenre képes, míg a tabletek elsősorban a szórakozni vágyók igényeit szándékoznak kielégíteni. Ennek az ellentmondásnak a feloldására dobták a piacra a mobilgyártók az ún. phableteket, amelyek az 5,5-7" közötti határsávban nyújtanak a felhasználók számára „mobilos” élményeket.
A szűkös méretkeretek közül a kitörés lehetőségét fölfelé a tablet PC-k jelentik a tablet úton. Ezek olyan innovatív laptopok, amelyek érintőképernyős monitora elválasztható a billentyűzettől, így ún. slate üzemmódban is használhatóak. Ilyen módon a mobilitást (korlátozott körülmények között) biztosítják, míg (majdnem) egy számítógép szolgáltatási tartományát kínálják a felhasználónak. A korai slate gépek még nem voltak elválaszthatók, csak teljesen ki lehetett fordítani a monitort, és így használni az érintőképernyőt. Ezzel a gép minden szolgáltatása elérhető maradt, ha viszont olyan tablet PC-t választunk, amely leválasztható az „anyagépről” vagy éppen nem is rendelkezik billentyűzettel, tartsuk szem előtt, hogy a tablet útra jellemző problematikával kerülünk szembe (kevesebb szolgáltatás, kevesebb tárhely, kevesebb bemenet).
Hogyan válasszunk?
Mindenképpen azt érdemes végiggondolni, hogy jellemzően milyen körülmények között és mire szeretnénk használni a gépet. Vegyük számításba, hogy milyen alternatív számítástechnikai eszközünk van még otthon, amelyre tudunk váltani, ha valóban fontossá válik a kép vagy szöveg láthatósága. Érdemes vásárlás előtt az online piactereken és apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán is szétnézni. Használjuk ki a lehetőséget, hogy a Vatera felületén kérdezhetünk az eladótól, így ne mulasszuk el vásárlás előtt beszerezni azokat az információkat, amelyek mindenképpen fontosak a számunkra. Ha pedig nem jól választottunk, vegyük igénybe az oldal vásárlói garanciáját, amely lehetővé teszi, hogy probléma esetén visszakérjük a termék árát.
(x)