„A britek kilépése és az, hogy ma mindenki életben van Nagy-Britanniában, azt mutatja, hogy az Európai Unión kívül is van élet.” Orbán Viktor miniszterelnök ezt még februárban mondta Portugáliában, ahol az unió következő hét évének költségvetéséről tárgyalt más kormányfőkkel.
Azóta a magyar ellenzék, benne a korábban radikálisan unióellenes, most pedig tagságpárti Jobbikkal egyre határozottabban állítja, hogy a Fidesz ki akarja léptetni Magyarországot az Európai Unióból. Ez a vélemény még markánsabb lett most augusztusban, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta az ATV-nek, hogy ő személyesen ugyan az uniós tagságra voksolna egy esetleges népszavazáson, de „az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat".
Fritz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, a kormánypárti békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum egyik vezetője pedig legutóbb már konkrétan arról írt a Magyar Nemzetben, hogy komolyan fontolóra kellene venni Magyarország kilépését az Európai Unióból.
Az InfoRádiónak nyilatkozó elemzők szerint
a huxitnak nincs realitása.
Minden kutatás azt bizonyítja, hogy a magyarok 80 százaléka uniópárti és ezzel a politikusok is tisztában vannak. De a kormány nem is beszél a kilépésről – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Mint mondta, a magyar kormány Európa-stratégiája viszonylag egyértelmű: Magyarország büszke tagja az Európai Uniónak, de nem tartja jó iránynak azt a fejlődést, amilyen irányba elindult az Európai Unió – legyen szó az egyre szorosabb, egyre mélyebb, egyre föderálisabb unió képéről.
„A nemzetállamokat megkerülő Európai Unió nem tetszik a magyar kormánynak, és ezért egy alternatív Európai Unió-elképzelést fogalmazott meg a miniszterelnök, és ezzel a kormány hivatalos és egyetlen álláspontja ebben a kérdésben. Mindez a nemzetállamok szövetségeként irtható le, hét pontja pedig ezt részletezi a kormányfőnek – tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint tehát bármiféle huxitolás nem tekinthető a kormány hivatalos álláspontjának,
sokkal inkább az ellenzéki támadások részeként fogható fel.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint a kilépésről szóló kormányoldali nyilatkozatok és publicisztikák nem véletlen egyéni akciók, hanem
a társadalom tesztelését szolgálják, de nem a huxitot készítik elő,
hanem az unió jövőjéről szóló vita magyar álláspontját hivatottak megerősíteni.
„Előkészíteni egy olyan véleményklímát, amely megfelelhet azoknak a kormányzati szándékoknak, amelyek azt sugallják, hogy a jelenlegi állapotban az európai integráció ellentétes a magyar érdekekkel” – mondta a szakember, és emlékeztetett, zajlik egy konzultáció az Európai Unióban a közösség jövőjét illetően, ami 2022 elejéig tart, és ettől sem független, hogy Orbán Viktor hét pontot publikát, amelyek arra vonatkoznak, hogy milyen intézményi változások szükségesek. Ennek egyik része a például Európai Parlament jogkörének a korlátozása, illetve az, hogy ne közvetlenül válasszák a képviselőket, amivel a kormányfő szerint a nemzeti parlamentek, nemzeti törvényhozások jogkörét, befolyását lehet szélesíteni. Mikecz Dániel szerint ez szembemegy azzal a koncepcióval, amelyik az Európai Parlament szerepét erősítené az európai döntéshozatalban, arra hivatkozva, hogy az az egyetlen olyan szerv, amelyiknek közvetlen demokratikus felhatalmazása van, hiszen mind az Európai Bizottság, mind az Európai Tanács elsősorban a kormányoktól függ.
Abban egyetértenek az elemzők, hogy az ellenzék egy olyan tétemelő témát lát a huxitban, amivel reményei szerint mozgósíthatja az ellenzéki, és elbizonytalaníthatja a kormánypárti szavazókat.