A Levegő Munkacsoport külsős munkatársa az InfoRádióban felidézte: szervezetük még 2018-ban indított eljárást, elsőként a környezetvédelmi hatóságnál, hogy a levegőminőségi tervet – amely Budapest és környékére fogalmazna meg hatékony intézkedéseket annak érdekében,hogy a szennyezettséget minél előbb a határérték alá szorítsák – felülvizsgálják, illetve, hogy tegyék hatékonyabbá. Miután a hatóság ezt nem tette meg, a Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, azonban a Kúria a legvégső ítéletében azt állapította meg, hogy a levegőminőségi tervkészítés nem olyan közigazgatási cselekmény, ami ellen bírósághoz lehet fordulni. A taláros testület úgy értelmezte, hogy ez pusztán igazgatási feladat, ami nem megtámadható a lakosok, illetve a civilszervezetek által.
Bendik Gábor az InfoRádió érdeklődésére válaszolva hozzátette, a legfőbb probléma, hogy
azon felül, hogy a levegőminőségi tervet nem kötelező betartatni, az a légszennyezettséget érdemben nem is csökkenti.
Vagyis sokkal erősebb tervet tartanának szükségesnek olyan intézkedésekkel, amelyek jóval hatékonyabbak a jelenleg megfogalmazottaknál. De ami még talán ennél is fontosabb, emelte ki az ügyvéd, hogy az intézkedéseket mindenképpen be kellene tartani, meg kellene valósítani, azonban erre nézve nincs szankciórendszer, ami így nincs összhangban Európai Unió gyakorlatával, illetve a jogszabály szellemiségével, ami ezt előírja. Mindezek tükrében a Levegő Munkacsoport úgy vélte, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is a bíróság lesz az, aki majd előírja azokat az általános elveket, amelyek mentén ezeket felül kell vizsgálni, és amelyek közelebb viszik az ügyet ahhoz, hogy kötelező erejű és hatékony intézkedések legyenek.
A környezetvédelmi szakjogász kiemelte, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) – egyébként minden évben kiadott – legutóbbi jelentése szerint
hazánkban mintegy 13 ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegő miatt, ami „csak a jéghegy csúcsa”,
miután rengeteg megbetegedés, illetve gazdasági és egyéb kár is fűződik a légszennyezettséghez. „Tehát ez hatalmas nemzetgazdasági és népegészségügyi probléma.” És ezért is lenne fontos, hogy a levegőminőségi tervhez kapcsolódó intézkedések minél hatékonyabbak és rövidebb távúak legyenek.
A Levegő Munkacsoport várakozásai szerint a strasbourgi bíróság meg fogja állapítani, hogy a magyar jogszabályi keret, illetve az a hatósági és bírósági gyakorlat, ami kialakult a levegőminőségi tervet illetően, nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezmény előírásainak, leginkább a tisztességes tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jognak, továbbá az egészséges környezethez való jognak, ami az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata szerint egyértelműen következik az egyezmény előírásaiból.
Összegezve tehát úgy vélik, hogy az ügy kapcsán egyrészt sérül egy eljárási jellegű jog, miután a civilszervezetek és/vagy a lakosság nem fordulhat a bírósághoz, másrészt az emberek egészségéhez, az egészséges környezethez, illetve a magánélethez fűződő szintén alapvető jogai.