Nagyon nehéz meghatározni a családi gondozást végzők számát, és ez okozza a támogatásuk nehézségét is. Ugyanis a családi gondozás mértéke, intenzitása, jellege is eltérhet – hívta föl a figyelmet a szociálpolitikus. Családi gondozásnak tekinthető ugyanis mindazon tevékenység, amit az ember nem fizetésért végez, tehát az alapvető motivációs tényezője a családi elköteleződés.
Patyán László arról is beszélt, hogy Európában minden tizedik embert érint a családi gondozás kérdése. Akik viszont korábban valamilyen szociális vagy intézményes segítséget kaptak, azok
a járvány alatt magukra maradtak,
miután leginkább a járványügyi intézkedések következtében változtak meg a protokollok. Ugyanakkor nagyon sok nemzetközi tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy egyfajta bizalmatlanság alakult ki az egészségügyi és szociális szolgáltatókkal kapcsolatban, hiszen a családtagok féltek attól, hogy maga a szakember fogja behozni a fertőzést a sérült vagy idős ápolthoz.
Akik korábban sem vettek igénybe ilyen típusú támogatást, azoknál az izoláció még intenzívebbé vált, tette hozzá a szakértő, arra is felhívva a figyelmet, hogy számtalan esetben a család jövedelemtől esett el, otthon kellett maradni, intenzívebbé kellett tenni a gondozást, ami anyagi krízishez vezetett.
Magyarországon teljesen más megítélés alá esik egy veleszületett sérüléssel vagy fogyatékossággal élő gyermek gondozása, mint egy idős emberé – mondta a szociálpolitikus. Bár a súlyos fogyatékos személyek, a veleszületett fogyatékossággal élő gyermekek támogatásában elérhető ápolási díj mértéke az elmúlt időszakban emelkedett, az érdekvédelmi szervezetek továbbra is
komoly küzdelmet folytatnak az ápolás munkaként való elismerése érdekében.
2015-től az idős emberek gondozását végzőknek az önkormányzatok adhatnak segítséget – tette hozzá Pacsán László. Ennek folytán az otthoni gondozásban, a házi segígségnyújtásban egyszerre lecsökkent és meg is nőtt a gondozattak száma. Lecsökkent, ugyanis sokan elutasították azt, hogy egy gondozó járjon hozzájuk és besegítsen, másik oldalról azonban megnőtt, mert az önkormányzatok nagyon sokszor helyi krízismegoldási stratégiákat alkalmaztak, olyan lehetőséget biztosítva a veszélyeztetett lakosságnak, amely a korábbiakban nem volt elérhető, köztük például a bevásárlást vagy a gyógyszerek kiváltását.
A szociálpolitikus azt is közölte, hogy az Európai Unióban
a családi gondozók 70 százaléka anyagi juttatás nélkül is végezné a munkáját, ez viszont hátráltatja a családi gondozás elismerését.
Szerinte a leghatékonyabb megoldásnak azok a támogatási formák bizonyultak, amelyeket minden állampolgár megkapott, tehát nem a gazdaságot élénkítették, nem a munkáltatókat és a munkavégzésből kieső bizonyos szektorokat támogatták, hanem az egyszerű állampolgároknak juttattak el. Mert így biztosan tudták támogatni azokat, akik egyébként nem lennének elérhetők – tette hozzá Patyán László.