Ismeretes, a jogszabály-módosítást követően az elmaradt tartásdíjat az állam hajtja be a nem fizető szülőn. Novák Katalin a döntés fontosságát illetően kifejtette: számos élethelyzetben sajnos a gyerekek válnak a veszekedő szülők „áldozataivá”, miközben ők nem tehetnek arról, hogy a szülők kapcsolata megromlott egymással, és nem tudnak dűlőre jutni a válás során, és arról sem, hogy amikor a bíróság megállapítja a tartásdíjat, bár megtehetné, az egyik fél nem akarja fizetni. Az Igazságügyi Minisztériummal közösen megalkotott törvénymódosító javaslatcsomag – amit az Országgyűlés a keddi napon egyhangúlag fogadott el – ezt a helyzetet hivatott kezelni, javítani, szem előtt tartva a gyermek érdekét, valamelyest könnyebbé téve a helyzetüket – tette hozzá a családokért felelős tárca nélküli miniszter.
A változtatás révén lerövidülnek a határidők, egyszerűbbé és gyorsabbá válik annak ellenőrzése, hogy a vonakodó fél anyagi helyzete valójában lehetővé tenné-e, hogy fizessen. Illetve
amennyiben három hónapot követően sem sikerül a tartásdíjat behajtani, akkor belép az állam, és a szociális helyzettől függetlenül megelőlegezett tartásdíj lehetőségét kínálja föl
– magyarázta Novák Katalin. Ennek mértéke ráadásul a minimálbér 30 százalékára emelkedik, ami a jövő évben már az 50 ezer forintot is meghaladja, szemben a mostani 14 ezer forinthoz képest. „Arról van szó, hogy a nem fizető adós fél
inkább az államnak tartozzon, aki majd szépen, hatékonyan behajtja rajta a tartozását.”
Jelenleg mintegy 500 ezer gyermek él egyszülős családban, tehát 300 ezer egyszülős család van Magyarországon, és 55 ezeren vannak olyanok, ahol árván, félárván nevelkednek a gyermekek, vagyis a kör, ahol a tartásdíj egyáltalán felmerül, jelentős lehet. Novák Katalin megjegyezte, miután a rendszer azonban igen bürokratikus volt, és nagyon nehéz volt a megelőlegezett tartásdíjat megigényelni, aminek a mértéke ráadásul nagyon alacsony is volt, sokan bele sem kezdtek ebbe a „hercehurcába”. Vagyis nehéz a valóban érintettek számát pontosan látni.
Változik az árvaellátás minimuma is
Novák Katalin az InfoRádió reggeli műsorában az árvaellátás minimumával kapcsolatban úgy fogalmazott, annak összege évek óta, sőt, egy évtizede ugyancsak nagyon alacsony volt, ennek mértéke azonban több mint duplájára, vagyis
50 ezer forintra emelkedik január elsejétől.
Ugyanakkor azok esetében is emelkedik az összeg, akik a minimumnál ugyan többet kaptak, de 50 ezer forintnál kevesebbet. Tehát a változás az árvaellátásra jogosultak többségét kedvezően fogja érinteni a havonta juttatott összegek emelkedésével. „Bízva abban, hogy ezzel is kicsit enyhíteni tudunk azok nehézségein, ahol az egyik vagy mindkét szülő elvesztésével kell hogy megküzdjenek.”
Szja-mentesség körének kiszélesítése
A családokért felelős tárca nélküli miniszter azzal kapcsolatban is jogszabályváltozást kezdeményezett, hogy még szélesebb kör kaphassa meg a négy vagy annál több gyerekes édesanyák szja-mentességét. Ennek apropóján megosztotta: egy olyan édesanya fordult hozzá, aki négy gyermeket nevelt föl, azonban egyikük halmozottan fogyatékos és emiatt – bár egy ideig otthon nevelkedett – végül egy bentlakásos szociális otthonba kerül, de a szülők továbbra is minden hétvégére kihozzák, és rendszeresen gondoskodnak róla. Az érintett szülő így az eddigi jogszabályok értelmében nem volt jogosult az szja-mentességre, holott, amikor valaki elveszíti egy gyermekét, ez élethosszig fennáll – magyarázta Novák Katalin. „Ezt a talán igazságtalan helyzetet szerettük volna orvosolni.”
A törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés ugyancsak támogatta, így a jövőben,
ha fennáll tizenkét évig, hogy a gyermek után családi pótlékra jogosult az édesanya, de otthonban is nevelkedik a gyermek, akkor is jogosult lesz a személyi-jövedelemadómentességre.