A baloldali szivárványkoalíció tagpártjai Gyurcsány Ferenc vezetésével egy előre lefektetett menetrend alapján jelentik be, hogy ki a saját miniszterelnök-jelöltjük. Az eldöntött koreográfia szerint a legesélytelenebb Fekete-Győr András jelentette be először a miniszterelnök-jelöltségét és legutoljára a baloldali pártok szerint legesélyesebbnek számító Karácsony Gergely fogja – áll a XXI. Század Intézet elemzésében.
Mindezzel fokozatosan akarják bevezetni a baloldali előválasztás intézményét az ellenzéki szavazók számára és aktivizálni kívánják a felmérések alapján nem eléggé aktív szavazótáborukat, illetve azt akarják elérni, hogy mindegyik párt szavazója leszavazzon a másik párt jelöltjére.
Deák Dániel elemző szerint Fekete-Győr András, a Momentum elnöke még az előválasztás második fordulójába sem fog bejutni, ezzel Gyurcsány Ferenc elérte azt, hogy a vele szemben korábban rendkívül kritikus Momentum a tárgyalóasztalnál már sokkal gyengébb alkupozíciókkal rendelkezik. Jakab Péter miniszterelnök-jelöltségétől azt várta Gyurcsány Ferenc, hogy neki köszönhetően sikerült aktivizálni a vidéken élő ellenzéki szavazókat, míg Dobrev Klárát azért indították el az előválasztáson, mert vele akarják azt a látszatot erősíteni, mintha valódi verseny zajlana a jelöltek között.
A kiszivárgó információk szerint ugyanakkor már eldöntött tény, hogy
Karácsony Gergely lesz majd a közös miniszterelnök-jelöltjük, hiszen a személyében olyan politikust látnak, akivel minden pártérdeket érvényesíteni tudnak.
Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc fejében egy hasonló forgatókönyv rajzolódott ki Karácsony Gergely kapcsán, mint ami 2002 után Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök esetében: 2002 és 2004 között miniszterként egyre aktívabban politizált, amely konfliktust eredményezett az akkori kormányfővel. 2004 nyarának végére amúgy is kiéleződtek a koalíción belüli ellentétek, a 2004-es kormányválság előzményeként Medgyessy le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert, mire válaszul a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. A két párt ezt követően konstruktív bizalmatlansági indítványt kívánt benyújtani, de Medgyessy Péter ezt megelőzve lemondott posztjáról. Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én pedig Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek, majd az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg miniszterelnöknek Gyurcsányt.
Medgyessy Péter egy 2014-es interjúban úgy fogalmazott, Gyurcsány Ferencnek vezető szerepe volt abban, hogy megpuccsolták őt és 2004-ben távoznia kellett a kormányfői székből. Karácsony Gergely esetében is hasonló forgatókönyvre készül a DK vezetője: mivel a saját pártjának lesz várhatóan a legnagyobb frakciója a baloldalon belül, így könnyen el tudja majd dönteni, hogy egy 2004-eshez hasonló kormányválság után ki üljön majd a helyére – véli a szerző.
Hasonlóan eldöntött tény szerinte a legtöbb egyéni körzet ügye is a baloldalon belül, sorra jelentik be a pártok, hogy kivel szemben nem fognak majd indítani jelölteket az egyes körzetekben. Legutóbb például a Jobbik jelentette be hivatalosan is, hogy Kunhalmi Ágnessel szemben nem indítanak jelöltet. Néhány vitás körzet maradt csupán a baloldali pártok között, ilyen például Zugló, ahol a Momentum Hadházy Ákost indította az MSZP-s Tóth Csabával szemben.
Mindez azt mutatja, hogy
a baloldali előválasztásnak igazi tétje nincsen, a legtöbb egyéni körzetben és a miniszterelnök-jelölt személyében is megállapodtak valójában a baloldali politikusok,
az előválasztás lebonyolításának célja kizárólag az, hogy mozgósítsák a 2022-es választásra a baloldali szavazókat, illetve hogy minden párt szavazóját rávegyék arra, hogy a másik párt jelöltjére is gond nélkül leszavazzon – áll az elemzésben.