Az AB a korlátlan ideig tartó előzetes letartoztatást, a bírói pályázatok értékelésének több elemét és a "nemváltoztatás" tilalmának visszamenőleges hatályát is megsemmisítette. Az utóbbihoz 6-an fűztek különvéleményt – írja a Népszava.
A testület 2021. szeptember 30-i hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárási törvény egy passzusát, amely a 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő vádlottak esetében korlátlan ideig tartó előzetes letartóztatási időre adott lehetőséget.
Az előzetes letartóztatás felső határát 2013-ban törölte el a Ház kormánypárti többsége. A szabályozás utólagos normakontrollját még Székely László korábbi ombudsman indítványozta 2015-ben egy civil szervezet megkeresése nyomán. Az alapvető jogok biztosa szerint a vád tárgyává tett cselekmény súlya önmagában nem igazolja az előzetes letartóztatással kapcsolatos jogállami garanciák megvonását.
Az Alkotmánybíróság (AB) hat év után hozott egyhangú határozatában kimondta: az előzetes letartóztatásban töltött idő „egy meghatározott, abszolút mértéket (észszerű időtartamot) meghaladva, már a körülményektől függetlenül alaptörvény-ellenessé válik”, s a kifogásolt szabályozás olyan mértékű szabadságelvonásra ad lehetőséget, amely alaptörvény-ellenesen korlátozza a terhelt személyi szabadsághoz való jogát. Mindez csak az elsőfokú bírósági döntésig tartó előzetes letartóztatásban töltött időre vonatkozik, és csak szeptember 30-tól hatályos.
Bírói kezdeményezésre ugyancsak megsemmisítette az AB az anyakönyvi eljárásról szóló törvény egy tavaly elfogadott passzusát, amely kimondta, hogy az anyakönyvben szereplő nem megváltoztatásának tilalmát a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. Az AB – hat különvéleménnyel – úgy döntött, sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát az ominózus passzus, ezért a törvényi rendelkezést megsemmisítette.
Alaptörvény-ellenesnek minősítette és ugyancsak szeptember 30-i hatállyal megsemmisített az AB a bírói jogállási törvény néhány rendelkezését, amelyek a bírói pályázatok értékelésével kapcsolatosak. Az AB szerint a szabályozás, amely kizárja a bírósághoz fordulást amiatt, hogy „a bírói álláshelyre pályázók pontszámának a megállapítása és az ezen alapuló rangsor felállítása, illetve a pályázati eljárás lefolytatása megfelelt-e a kifejezetten a jogszabályban rögzített előírásoknak”, sérti a jogorvoslathoz való alkotmányos jogot.