eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pexels.com

Megfordított népvándorlás: több mint ezer falu lakosságszáma nőtt

Egyre többen költöznek falura Magyarországon. A KSH adatai szerint 1200 ötezer fő alatti település lakosságszáma nőtt 2019-ben, míg a fővárosban és a megyei városok zömében fogy a népesség.

A 2019-ben indult Magyar Falu Programnak, valamint a falusi csoknak köszönhetően megállt a kistelepülések egy részén a népességfogyás, sőt gyarapodás is kezdődött – mondta az InfoRádiónak néhány napja Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Mint kifejtette: Magyarországon megközelítőleg 2900 – ötezer főnél kevesebb lélekszámú – kistelepülés található, amely a Magyar Falu Programba sorolható. Ezek zöme, nagyjából 2500 település nagyon nagy arányban veszített a népességéből az elmúlt évtizedekben, de az intézkedéseknek köszönhetően

kevesebb mint másfél alatt 900 településen növekedésnek indult a népességszám,

ami egy óriási eredmény – jegyezte meg.

A KSH adatai még nagyobb népességnövekedésről tanúskodnak. A statisztikai hivatal ugyanis a lakónépességgel számolt, azaz az állandó lakosok mellett azokat is feltüntette, akik ideiglenes lakhelyként adták meg a falvakat – magyarázta az InfoRádiónak Rövid Irén, a KSH kiadói főosztályának elemzője. „Az ötezer fő alatti települések 40 százalékra mondható el, hogy nőtt a népességük; ez a lakónépességre vonatkozó adatok szerint mintegy 1200 települést jelent” – tette hozzá.

Azt, hogy a falvak népességnövekedéséhez hozzájárult-e a csok vagy a Magyar Falu Program infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, a KSH nem tudja mérni. Az azonban látszik, hogy nagyvárosokból költöznek falura.

Sokan a fővárosból elsődlegesen az agglomeráció településeire költöznek ki, de a többi nagyváros esetében is hasonló tendencia figyelhető meg – hangsúlyozta Rövid Irén. Hiszen

a 23 megyei jogú város közül mindösszesen hatnak volt pozitív a vándorlási egyenlege.

Vagyis többségükből jóval többen költöznek ki, kisebb településeket választva lakóhelyül. A 20 ezernél nagyobb, de 50 ezernél kisebb lélekszámú kisvárosok lakossága is gyarapodott.

A KSH a 2020-as adatokkal még nem rendelkezik, de arra számít, hogy tavaly is folytatódott az elvándorlás a nagyvárosokból a kisebb települések felé. Ingatlanszakértők is arról számoltak be, hogy mivel sok helyen már állandósították a járvány miatt bevezetett home office-t, sokan vettek házat a nagyvárosoktól, járási központoktól távolabb eső kistelepüléseken.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×