Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszásait felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás –, majd ezek alapján osztja fel a korábban beszedett jogdíjakat a szerzőik között.
Az Artisjus 2020-ban 9,373 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói között. Ennek fele (51 százalék) jutott magyar zeneművek, dalok szerzőinek. Azonban a jogkezelő 2020-as bevételei (előzetes adatok) 17,7 százalékkal csökkentek az előző évihez képest.
A koncertek elmaradásával párhuzamosan az élőzenei jogdíjbevételek 54,1 százalékot zuhantak, míg a vendéglátóhelyek bezárása miatt a háttérgépzenéből származó jogdíjak 26,6 százalékkal estek vissza. Ez a csökkenés pedig majd a 2021-es kifizetéseknél fogja éreztetni hatását – tájékoztatott az Artisjus.
Tóth Péter Benjámin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója az InfoRádióban megjegyezte: a zenészek jövedelmi szempontból több lábon állnak, egy átlagos könnyűzenész bevételének legnagyobb részét a fellépési díjak teszik ki, és csak ezt követi a szerzői jogdíj. Azzal viszont, hogy 2020-ban az élő fellépések szinte teljesen megszűntek, így utóbbi sokkal nagyobb figyelmet kapott a zeneszerzők, szövegírók szempontjából, mint a korábbi években, mindez pedig nagyobb aktivitást eredményezett a regisztrációnál is (lásd alább).
A szakember kiemelte, az említett, közel 20 százalékos éves visszaesésre még nem volt példa a szerzői díjakban egészen a második világháborúig visszamenően, de sokkal kisebb ez a visszaesés, mint amit például az élőzenei szektor elszenvedett.
Egyre fontosabb bevétel a jogdíj
Mint írják közleményükben, a pandémiás helyzet rávilágított arra, hogy a szerzői jogdíj a szerző-előadók jövedelmének igen fontos pillére.
2020-ban összesen 15 468 szerző részesült jogdíjból,
ennyien tudtak erre a bevételre támaszkodni egy olyan évben, amikor az élőzenei rendezvények elmaradásával az előadóként is aktív zenészek búcsút mondhattak a fellépti díjaknak.
A jogdíjpiramis alján található szerzők vannak a legtöbben (74,3 százalék) – ez természetes, hiszen az új belépők többsége aligha fog rögtön annyi jogdíjat kapni, mint akinek slágerekkel teli életműve van. A piramis aljának szélesdéséhez hozzájárul, hogy a felosztás egyre pontosabb, a technológiai fejlesztések miatt egyre több elhangzást lehet beazonosítani, köztük a ritkán hallható műveket is.
Aki havi 5 ezer és 50 ezer forint közötti jogdíjat kap (18 százalék) – ami éves szinten 60–600 ezer forintnyi „fizetést” jelent –, már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja.
A piramis csúcsán a szerzők mindössze 0,8 százaléka található – ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutottak sikeres műveik után.
Rekordszámú új dal, jönnek a fiatalok
2020-ban jelentősen megugrott az Artisjusnál regisztrált új szerzők és a bejelentett zeneművek száma is. Tavaly 1619 zeneszerző, szövegíró regisztrált a jogkezelőnél, ami 8 százalékkal több az előző évinél. Az új alkotók közül minden második 30 év alatti fiatal, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik: az összes új szerző 11 százaléka volt 20 évnél is fiatalabb.
Évek óta stabilan évi 16-18 ezer új zeneszámot jelentettek be a szerzők, 2020-ban viszont 23 155 zeneművet regisztráltak, ami a 2019-eshez képest 34 százalékos emelkedés. Az alkotási kedvnek feltehetően kedvezett, hogy a kijárási korlátozások miatt több idő maradt a zenélésre, és vannak, akik terápiás célból is írnak dalokat. Az ugrásszerű növekedés okai között lehet az is, hogy az egyéb bevételi források elapadásával a korábban inkább másból élő szerző-előadók számára megnőtt a jogdíj jelentősége, és az is feltehető, hogy most lett idejük a dalok regisztrációjára.
A szerzők által megadott műfaji besorolások szerint az új szerzemények között az élen továbbra is a pop (19 százalék), a rock/metal (16 százalék) és az elektronikus zene (12 százalék) áll, de magas (12 százalék) a „klasszikus/instrumentális” kategóriába sorolt darabok száma is.
Az új daloknak bevétel szempontjából komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 35-40 százaléka 5 évnél nem régebbi szerzeményből származik. Amiből nem lesz sláger, az a dal a megjelenése után néhány évvel már nem termel jogdíjat az alkotóknak.