A szombati megméretésben rengeteg diák érintett, miután várhatóan 75 ezer tanuló fog írásbeli vizsgát tenni. Közülük a legtöbben nyolcadik évfolyamosok, akik kilencedikbe felvételiznek, de van mintegy 8100 olyan általános iskolai tanuló, aki hatévfolyamos, valamint megközelítőleg 5200 – jelenleg negyedik évfolyamos – olyan diák, aki pedig nyolcévfolyamos gimnáziumokban kíván továbbtanulni.
A központi felvételikbe számtalan középiskola kerül bevonásra,
különösen a járványhelyzetre figyelemmel
– mondta Brassói Sándor. Hiszen olyan biztonsági járványügyi eljárásokat kell bevezetniük a vizsgaszervezető intézményeknek, mint például, hogy egy–egy teremben legfeljebb tíz tanulót, a másfél–két méter távolság megtartásával kell leültetni, ami értelemszerűen több pedagógus bevonásával is jár majd. Kilencedik évfolyamon mintegy 520 iskolában tartják az írásbeliket, míg a hatodik évfolyamon 93, negyedik évfolyamon pedig 66 intézményben fognak vizsgáztatni. Vagyis csaknem 700 intézmény működik közre aktívan a szombati napon – összegezte az Oktatási Hivatal megbízott elnöke.
Magyar nyelv és matematika
Hosszú évek tapasztalata, mintegy húsz éve már, hogy a középiskolai középfokú felvételik során a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak azok, amelyeket egy központi írásbeli vizsgán célszerű megszervezni. Ez a két vizsgaterület, amelyek majd a tényleges felvételeik eredményekben mértékadóak lesznek, hiszen a jogszabályok azt mondják, hogy
a tanuló által a felvételi eljárásban elérhető összes szerezhető pontszámnak legfeljebb 50 százaléka az írásbeli vizsgából jöhet ki,
azt célozva a szabályozás, hogy elegendő súlya legyen az írásbeliknek abban, hogy felvételizők között a középiskolák igazgatói igazságosan, de tudjanak egyfajta rangsort felállítani – magyarázta a szakember.
Mi következik a vizsga után?
A tanulók írásbeli dolgozatainak kijavítására a középiskolákban kerül sor, amire néhány nap áll a rendelkezésre. Ezt követően az intézményi vezetőknek a feladata kijelölni egy olyan időpontot – a jövő hét utáni héten várható –, amikor a vizsgázó, illetve annak szülei bemehet az iskolába megtekinteni a gyermek írásbeli dolgozatát, amennyiben ezt kívánja. Ezzel párhuzamosan, de már
az írásbeli vizsga napján az Oktatási Hivatal fel fogja tenni a honlapjára a vizsga-feladatsorokat, illetve a megoldó/javítókulcsot is.
Brassói Sándor kiemelte, ennek alapján a szülő, amennyiben úgy érzi, hogy nem a megfelelő számú pontot kapta a gyermeke, a betekintési napot követően
egy napja lesz arra, hogy az intézményi vezető felé kérelemmel forduljon, hogy szerinte az iskola nem jól javított.
Mindezt az igazgató saját hatáskörben bírálja majd el, és hoz döntést, hogy a szülő pontkorrekciós kérelmét befogadja-e, vagy sem.
Fontos továbbá, hogy a tényleges véghatáridő, amikorra a jelentkezéseket be kell majd adni:
február 19. éjfél.
Eddig kell – a sikeres írásbelit követően – a szülőknek a kitöltött jelentkezési lapokat postára adniuk, vagy a megadott címekre benyújtaniuk, majd az eredmények ismeretében kezdhetik szervezni az oktatási intézmények az esetleges szóbeli vizsgákat.
A szakember végül hozzátette: a középiskolák jelentős része az írásbeli vizsgák eredményeiből, az esetleges szóbeli vizsga eredményeiből és a tanuló által hozott általános iskolai, év végi tanulmányi eredményeiből számítják majd ki a tanuló esetében azt a pontszámot, ami alapján az izgatók rangosodják a jelentkezetteket. Azonban csak ezt követően fogják látni az Oktatási Hivatal elektronikus rendszerében, hogy kik azok, akik ténylegesen hozzájuk fognak bekerülni a pontszámok alapján, és kik azok akik nem.