Folyamatosan nő azon külföldiek száma, akik tartósan Magyarországon akarnak élni. Tavaly már közel 78 ezer olyan külhoni tartózkodott nálunk, aki itt akart munkát szerezni. A legtöbben fiatalok – írja összeállításában a KSH adatai alapján a novekedes.hu.
Azok a külföldiek, akik tartósan Magyarországon telepednek le, évről évre egyre többen vannak. A tavalyi esztendő elején már közel 200 ezer külföldi tartózkodott hazánkban. Ez a szám jócskán elmarad a nyugat-európai számoktól, hisz Németországban például több mint 10 millió olyan ember van, akinek nem német az állampolgársága. A külhoni állampolgárok ott a teljes lakosság 12 százalékát teszik ki, míg nálunk csak a 2 százalékát.
Hazánk nem klasszikus bevándorló ország, ám ettől még igaz, hogy népszerű célponttá váltunk az utóbbi években. Hisz csak
2019-ben több mint 62 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok.
De vajon miért jönnek Magyarországra a külföldiek? Erre a kérdésre választ ad az alábbi táblázat. Az adatokból világosan látszik, hogy azoknak a száma látványosan nő, akik dolgozni akarnak nálunk.
Az adott év január 1-jén Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok a tartózkodás célja szerint
| 2018 | 2019 | 2020 | |
| Keresőtevékenység | 47 924 | 66 660 | 77 905 |
| Családegyesítés | 21 966 | 22 393 | 23 935 |
| Tanulmányok folytatása | 25 449 | 26 976 | 29 101 |
| Bevándorlás, letelepedés | 30 373 | 30 492 | 31 864 |
| Nemzetközi védelem | 5 684 | 5 181 | 5 033 |
| Egyéb és ismeretlen | 30 413 | 29 071 | 32 119 |
| Összesen | 161 809 | 180 773 | 199 957 |
Forrás: novekedes.hu
Az átlagos bevándorló fiatalnak számít. Úgy a felüket a 20 és 39 év közöttiek teszik ki. Közben az 59 év felettiek aránya alig haladja meg a 11 százalékot.
Mindemellett elmondható, hogy a hazánkba érkező külföldiek a népszámlálási adatok alapján az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel bírnak.
Illetve a mikrocenzusokból kiderül, hogy a vietnámiak, a kínaiak és a törökök körében átlagon felüli az önfoglalkoztatók száma, vagyis azoké, akiknek saját cége van.
Az, hogy a bevándorlók közt egyértelműen több a férfi, mint a nő, elsőre talán meglepő lehet, de ez egy megszokott nemzetközi trend.
A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok területi egység szerint (2020)
| Budapest | 91 540 |
| Pest megye | 16 141 |
| Közép-Dunántúl | 16 453 |
| Nyugat-Dunántúl | 23 494 |
| Dél-Dunántúl | 16 035 |
| Észak-Magyarország | 8 560 |
| Észak-Alföld | 14 098 |
| Dél-Alföld | 13 636 |
Forrás: novekedes.hu
Itthon a többség a fővárosban telepedik le, de a népszerű régiók közt találjuk Pest megyét, illetve a Dunántúlt is.
A jelentősebb küldő országok közt ott találjuk Romániát, Németországot, Szerbiát és Kínát is. De mióta a kelet-ukrajnai konfliktus kipattant, a legtöbben Ukrajnából érkeznek hozzánk. Ezt a trendet erősítette, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések miatt egyszerűbbé vált a külföldi állampolgárságú munkavállalók hazai elhelyezkedése.
Az évente bevándorló külföldi állampolgárok száma a legjelentősebb küldő országoknál
| 2017 | 2018 | 2019 | |
| Ukrajna | 6 325 | 16 699 | 21 185 |
| Románia | 2 934 | 2 853 | 2 713 |
| Németország | 2 503 | 2 525 | 2 616 |
| Szerbia | 1 659 | 2 917 | 2 499 |
| Kína | 2 259 | 1 993 | 2 354 |
| Vietnám | 731 | 1 279 | 1 961 |
Forrás: novekedes.hu
Hogy a németek miként kerültek be a küldő országok toplistájába, az csak sejthető a novekedes.hu szerint. Korábbi adatok szerint a német vállalatok 300 ezernél is több munkahelyet hoztak létre az országban. Ezeknek egy kis hányadát, főleg a vezető pozíciókat németek töltik be. Ez a jelenség segíthette a német bevándorlást.