Tálas Péter szerint a legnagyobb fenyegetést 2020-ban a koronavírus-járvány okozta minden tekintetben, azért is, mert sok következménye van.
„Az egyik legfontosabbat az egészségügyi mellett inkább a gazdasági válság tekintetében látom. Ráadásul ennek a gazdasági válságnak a mélységét, a mértékét még nem igazán ismerjük. Abban bízik mindenki, hogy az oltás előrehaladásával majd látni fogjuk ennek a következményét. Alapvetően a gazdaság minden egyéb más tevékenység vagy biztonsági fenyegetéshez hozzákapcsolódik, tehát ha rosszul működik a gazdaság, akkor kevés pénz van, akkor nem tudnak az országok a hagyományos védelemre sem annyit fordítani. Ilyen értelemben nem kérdéses, hogy a koronavírus-járvány minden mást háttérbe szorított biztonsági szempontból is” – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai-védelmi Kutatóintézetének igazgatója.
Tálas Péter a járvány esetében nagyon paradox helyzetet lát.
„Voltak olyan nagyon fejlett országok, amelyek nagyon rosszul kezelték a válságot, mondjuk, Olaszországra, de akár Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra is gondolhatunk. Ennek a fő okát abban látom, hogy ezeknek az országoknak az egészségügyi rendszere nem járványokra volt kitalálva, hanem döntően egészségmegőrzés és -kezelésre. A járvány viszonylag ismeretlen jelenleg a fejlett országokban. Érdekes módon
azok az országok tudták alapvetően jól kezelni a járványt, ahol ez az emlékezet az egészségügyi rendszerben még megmaradt.
A legfejletlenebb országokban még tudják azt, hogy mi az a járvány és hogyan kell hozzá viszonyulni, hogyan kell védekezni, és ezt nagyon sok helyen a fejlett országokban egész egyszerűen az egészségügyi rendszernek újra kellett építenie, fogalmaznia és újra kellett gyakorlattá tennie azt, hogy mit kell tenni egy járvány esetén” – mondta.
Tálas Péter az Egyesült Államokra kitérve kiemelte: a Trump-kormányzat nem kezelte túl jól a helyzetet, és ez hozzájárult az amerikai elnökválasztás eredményéhez is. Ha csak a gazdasági szempontok alapján döntenek a választók, akkor valószínűleg Donald Trump győzött volna, de a járványt nem kezelte szakszerűen az elnök – vélekedett
A szakértő emellett fontosnak nevezte, hogy a klímapolitikában az Európai Uniónak sikerült továbblépnie és elfogadnia az 55 százalékos célt 2030-ra, 2050-re pedig a karbonsemlegességet, és ehhez csatlakozott Kína is, 2060-as vállalással.
Magyar haderő
Az igazgató az Arénában beszélt a magyar haderőfejlesztésről is. Kiemelte: az értékelésnél három dolgot érdemes figyelembe venni.
Az első az, hogy mi fenyeget, veszélyeztet egy országot, mire kell készülnie.
A második, hogy ez az első igazán nagy és komoly, végiggondolt haderőreform a Magyar Honvédség életében a rendszerváltás óta.
„Harminc évig nem fejlesztettünk lényegesen haderőt.
Megpróbáltuk szinten tartani. Egy terület volt, a Gripenek beszerzése, illetve a ’90-es években még az orosz államadósság fejében kaptunk talán harckocsikat. De alapvetően egy olyan haderőt kell modernizálni, amiben azoknak az eszközöknek lejárt a szavatossága, amit használ a Magyar Honvédség. A cserének úgy kell lezajlania alapvetően, hogy kellően modern legyen, kellően jövőre irányuló legyen, azokat a képességeket kell fejleszteni, aminek a használatát fontosnak tartjuk.”
A harmadik rész az, hogy az ország a NATO-nak a tagja. Minden egyes NATO-tag a saját haderejével védi a NATO-t. „Amikor mi fejlesztjük a saját haderőnket, akkor alapvetően a NATO haderejét vagy inkább a NATO képességeit is fejlesztjük” – emlékeztetett.
Tálas Péter szerint a kormányzatnak két határozott célja van a mostani haderőreformmal és a beszerzésekkel.
„Olyan beszerzéseket próbál végrehajtani és eszközölni, amelyek gazdaságilag is hasznot hoznak.
Egyrészt azoktól az országoktól vásárolunk, amelyekkel eleve egyre nagyobb és mély a gazdasági kapcsolatunk. Ilyenkor a kompenzáció tekintetében sokkal szélesebb a játéktér, mintha egy olyan országtól veszünk, amellyel nem áll fenn gazdasági kapcsolatunk. A másik törekvés, amit lehet látni, hogy a magyar vezetés szeretné az ország hadiiparát is bizonyos területeken újjáépíteni. Van néhány olyan eszköz, amiből nem biztos, hogy jó, ha idegenekre vagyunk rászorulva, mert az ellátás, a szállítás körülményes. Ilyenek általában a lőszerek és talán a kézifegyverek. Van néhány olyan terület, ahol Magyarország szeretne bekapcsolódni abba a nagy gazdasági körforgásba, amit az európai és a nemzetközi hadiipar jelent, és ez majdnem minden egyes beszerzésnél érezhető.”
A szakértő szerint erősen tapasztalható a magyar politikai vezetésnek az a szemlélete, hogy a fejlesztések ne pusztán a haderőnek, hanem az ország gazdaságának is hozzanak hasznot. A mostani haderővel nemcsak a honvédség és nemcsak a magyar biztonság, hanem a magyar gazdaság is és így a magyar társadalom is lehetőséghez jut.