Bár a nagy havazásra még várni kell, az éjszakai fagyok már gyakoriak, a nappalok nagyon lerövidültek és akkor sincs 7 foknál melegebb. A hideget nem csak az emberek, az autók sem szeretik, de néhány megelőző lépéssel el lehet kerülni a meghibásodást és a váratlan meglepetéseket, sőt, még a rendőri bírságokat is.
Az Origo területek szerint csoportosítva szedte össze, hogy mire érdemes a téli autófelkészítés kapcsán ügyelni.
Fagyállók
Köztudott, hogy a hideg idő beköszöntével elsőként a fagyállót kell ellenőrizni, a köznyelvben ennek hívott, bármilyen hipermarketben kapható színes folyadékok két nagy csoportra oszthatók: hűtő és ablakmosó folyadékra.
Mindkettőnek bírnia kell a hideget halmazállapot-változás nélkül, de az első sokkal nagyobb problémákat okozhat az esetleges fagyásával, mert az autó legdrágább részegységét, a motort teheti tönkre.
A hűtőfolyadék fagyáspontját tehát fontosabb ellenőrizni, mert ha ez a közeg megfagyna, nem tudna megfelelően áramlani, így a motor túlhevülne hidegben is. Ráadásul fagyás közben a folyadék térfogata megnőne, ami szétrepeszthetné a fém motorblokkot, a csöveket és egyéb üreges alkatrészeket, de vetemedést is okozhatna. Persze pont ezért találták ki a motor oldalába és a hengerfejbe tett fagydugót, amelynek az a szerepe, hogy fagyáskor erre terjedjen a táguló hűtőfolyadék, és ne valami belső alkatrészt vagy a motort tegye tönkre a méretnövekedésével.
A legtöbb ma használt hűtőfolyadék etilén-glikol alapú; ez a vegyület emeli a folyadék forráspontját, csökkenti a fagyáspontját, és védi a fém alkatrészeket a rozsdásodástól. Ne a hűtőfolyadék színéből próbáljuk kitalálni, hogy melyik való az autónkba, hanem nézzük meg a használati útmutatóban.
A folyadék lehet G11, G12, G12+, vagy a legkevésbé környezetszennyező G13 szabványú.
Minél kisebb az adott szám, annál régebbi autóba való a folyadék. G11-es fagyállót nem keverhetünk össze magasabb számúval, mivel olyan kémiai reakciókat válthat ki, ami a hűtőfolyadék esetleges besűrűsödését okozhatja, a többi fajta elegye viszont nem okoz problémákat.
Koncentrátumként és előre bekevert formában is meg lehet vásárolni a hűtőfolyadékot, ha előbbit vesszük, akkor csakis desztillált vízzel kell hígítani (csapvízzel vízkő képződhetne, és a sótartalom könnyítené a fagyást).
A kétharmadrész fagyálló, egyharmad rész víz arány adja a leghidegebb fagyáspontot, de ha kevesebb koncentrátumot használunk, az sem tragédia, mert már az 50-50 százalékos keverék is ellenáll a fagynak kb. –35 fokig.
A hígítatlan koncentrátum télen megfagyhat, illetve nem megfelelően vezeti el a hőt, ezáltal a motor túlhevülhet. Ha nem koncentrátumot használunk, akkor utólag már ne hígítsuk, mert attól a fagyáspont csak emelkedne.
Hazsnos felszerelések
Télen különösen fontos, hogy
legyen az autóban elakadásjelző háromszög, izzókészlet, elsősegélydoboz, fényvisszaverő mellény, gumiszőnyeg és autós telefontöltő.
A vontatókötél és a bikakábel nem sok helyet foglal, de ha szükség van rá, mással nehezen váltható ki. Célszerű, ha van refraktométerünk is, amellyel magunk ellenőrizhetjük a hűtőfolyadék fagyáspontját. Tartsunk a téli kabátunkban – és ne az autóban – jégoldó sprayt. Jó szolgálatot tehet befagyott zárak és gumikéderek esetén, de a szélvédő és a tükrök megtisztításában is segít.
Egy járó motorral várakozó átlagos autó motorja óránként kb. 1 liter üzemanyagot fogyaszt. Ha hosszabb útra indulunk, tegyünk be egy műanyag kannát a csomagtartóba, jól jöhet, ha hóviharba kerülünk, vagy baleseti mentést kell kivárni. Ilyen alkalmakra nem árt valami harapnivaló és víz sem, és egy pokróc is életet menthet, ha sokat kell várni.
Hó takarításra a legjobb eszköz egy hosszú nyelű, puha kefe vagy seprű, a jég eltűntetésére pedig a klasszikus műanyag jégkaparó, ne a dombornyomott hitelkártyát tegyünk tönkre. Ma már léteznek praktikus, kefével, kesztyűvel kombinált jégkaparók is.
Látni és látszani
Érdemes a lámpák állapotát újra ellenőrizni, és nem csak az izzók működését, hanem a búrák homályosságát, épségét is. Egy fényszóró-políroztatással nem csak a biztonságon, hanem autónk megjelenésén is sokat javíthatunk. Indulás előtt takarítsuk meg rendszeresen a fényszórók felületét egy ronggyal vagy papírzsebkendővel.
Ha havazott, nem elég a lámpákat és a szélvédő bal oldalát letisztítani, az összes ablakról, és még a motorháztetőről és a tetőről is el kell távolítani a havat, hogy a menetszél ne fújja le onnan a mögöttünk jövő autóra,
mert ez akár balesetet is okozhat. Ha a szélvédőre ráhagyott a reggeli harmat, akkor egyelőre ne indítsuk el az ablaktörlőt, mert nem segít, és tönkremennek a törlőlapátok lamellái. Ha hótakaró borítja az autót, akkor se az ablaktörlőkre bízzuk a letakarítását, még akkor sem, ha nemrég cseréltük a lapátokat.
Nem csak kívülről, hanem hetente egyszer belülről is célszerű áttörölni az ablakokat, a piszkos üveg ugyanis könnyebben párásodik. Klímahasználattal a legkönnyebb megakadályozni a párásodást, ami azért is hasznos, mert ezzel a légkondicionáló gumi alkatrészeit is ápoljuk, ugyanis a keringő folyadék keni őket.
Számítsunk rá, hogy a nedves, latyakos utakon jóval több fog fogyni ablakmosó folyadékból, ezért érdemes a csomagtartóban némi tartalékot ebből is magunkkal vinni.
A bogároldós, zöld színű nyári szélvédőmosó fagyban szétrepeszti a tartályt vagy a még drágább szivattyút,
sőt, használat közben ráfagyhat a szélvédőre, ezért első lépésként kék színű télit kell tölteni a tartályba, amely a vízen kívül alkoholt (ezért van jellegzetes szaga), glikolt és illatosítót tartalmaz. Ezek általában -21 fokig fagyállóak, de ha biztosra akarunk menni, vagy gyakran kirándulunk a hegyekbe, akkor inkább a -36-os ajánlott. Ne felejtsük el a hátsó szélvédőhöz tartozó tartályt sem, ha van ilyen az autónkon.
Akkumulátor-problémák
Hidegben az akkumulátor a kapacitása jelentősen csökken, így egy több éves, életciklusa vége felé járó darab, amely ősszel még megbízhatóan indított, a fagyban már felmondhatja a szolgálatot. Télen az akku amúgy is fokozott igénybevételnek van kitéve, hiszen az állandóan bekapcsolt világítás, a fűtés, a szélvédők páramentesítése, a ködlámpa használata vagy az éjszakai fagytól ledermedt motor indítása nagy megterhelést jelent számára.
Ha lemerült az akkumulátor, akkor feltölthetjük magunk, vagy egy másik autóról, esetleg holdozható zsebbikáról a piros és fekete kábelekkel be is bikázhatjuk, utóbbi esetben érdemes legalább félórát menni az autóval, hogy töltsük az akkumlátort.
Ha sorozatosan lemerül, és a beméretéskor az derül ki, hogy tönkrement, akkor venni kell egy újat. Nem elég az akku tetejéről leolvasni a kapacitás értékeket, és tudni, hogy bal vagy jobb pozitívos-e a kialakítása, érdemes le is fotózni, és centivel pontosan lemérni a régit, és csak ezekkel az információkkal feltúrni az internetet. Vannak akkumulátorra specializálódott üzletek, ahol 1-2 ezer forintért beszámítják a régit, de ha nem ilyen helyen vásárolunk, akkor is el lehet adni a régi akkut egy hulladéktelepen, mert a jelentős része újrahasznosítható.
Ha a járműben fékenergia-visszatáplálás is működik (lágy és teljes hibrid rendszerek), az EFB (továbbfejlesztett nedves) és AGM (üvegszálas) akkumulátor célzottan alacsonyabb, 70 százalékos töltöttségi szinten működik. A használat módjától függően (rövid távok, gyakori megállás és elindulás stb.) egy hagyományos akkumulátor ilyen felhasználás mellett az extrém magas ciklikus terhelés miatt pár hónap alatt tönkremenne.
Motorindítás, melegítés
Ha nem indul az autó, illetve lefullad, akkor sem biztos, hogy egyből a legrosszabbra kell gondolni. A hibát az is okozhatja, hogy tolatásnál hó kerülhetett a kipufogóba, amitől az eldugult. Persze ha nem indul be, az jellemzően nem ettől, hanem inkább a lemerült akkumulátor miatt van, amikor az indítómotor már nem képes megforgatni a főtengelyt.
Célszerű a motor indítása előtt más fogyasztókat (légkondi, lámpa, rádió) nem bekapcsolni,
hogy azok ne csökkentsék az akkumulátor teljesítményét.
Állandó vitatéma, hogy van-e szükség hidegindítás után hosszú alapjárati járatásra. Általánosságban elmondható, hogy egy kevés, állóhelyben történő járatás nem árt indulás előtt, főleg a turbós és az automataváltós kocsiknak. Ilyenkor a dermedtebb motor- és váltóolajnak van esélye kicsit megmelegedni, bár az olaj sokkal nehezebben melegszik, mint a hűtővíz. Nem jelent semmit, ha a vízhőmérséklet eléri a megszokottat, rendszerint ilyenkor még az olaj még nem érte el a kb. 90 fokos üzemi hőmérsékletét. Hamarabb bemelegszik a motor, ha nem fűtünk azonnal, célszerű pár percet várni, és csak utána levenni a kabátot.
Nem javasoljuk a hosszú, öt-tíz perces alapjárati melegítést
mert nem hatékony, ráadásul az üzemanyag lecsapódik a hideg hengerfalon és lemossa a kenést adó, ami fokozott kopást okoz. Emellett a módszer rendkívül környezetszennyező és drága is, az üzemanyag energiáját ugyanis nem mozgássá, hanem hővé alakítjuk át, jelentős veszteségekkel. Arról nem is beszélve, hogy loptak már el úgy járó motorú autót, hogy a tulajdonosa épp a havat takarította róla.
Főleg a motorolaj viszkozitásától függ, hogy mennyi ideig érdemes járatni a motort indulás előtt. Fagypont körüli hőmérsékletnél egy 0W-s, vagy 5W-s olajnak 10 másodperc sem kell, hogy szétterjedjen a motorban, de például egy 10-15W-s, sűrűbb olajnál ez az idő már elérheti a fél-egy percet is. Ha ezután elindulunk, akkor a terhelés hatására gyorsabban melegszik a motor, de ilyenkor nagyon óvatosan kell taposni a gázt, alacsony fordulatszámmal kell haladni. Főleg a dízeleknél kell vigyázni, mivel a hatékonyabb működés (kisebb hőveszteség) miatt lassabban melegszenek. Aki kíméletlenül hajtja hidegen, halálra ítéli, mert a dermedt olaj nem keni megfelelően. Ráadásul a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem tud elpárologni, hanem reakcióba lép a dús keverék égéstermékeivel, és savas löttyöt alkotva hígítja a kenőanyagot.
Évszaknak megfelelő gumi
Bár a téli abroncsok használatát Magyarországon jogszabály nem teszi kötelezővé, ettől még a hazánkra jellemző időjárás miatt csak ezzel lehet télen biztonságosan közlekedni. A téli gumit ugyanis nem elsősorban a havas útra találták ki, hanem hogy 7 foknál hiedgebb aszfalton is jól tapadjon.
Ennek megfelelően alakították ki a lamellás, mélyen barázdált mintázatát és a lágyabb összetételét, ami miatt hidegben sem válik merevvé, rideggé.
A KRESZ szerint azonos tengelyen azonos méretű, szerkezetű, teherbírású és mintázatú abroncsnak kell lennie, de nagyon rossz ötlet előre és hátra más évszakra való gumit tenni. Ha csak a meghajtott tengelyre veszünk téli gumit, akkor az az indulást valóban megkönnyíti csúszós úton, ugyanakkor kanyarban, vagy fékezés esetén a nyári gumival szerelt tengely jobban fog csúszni, ezért váratlanul kitörhet.
Aki ritkán vezet vagy nem túl dinamikus stílusban, annak egy minőségi négyévszakos szett is jó megoldás lehet, már csak azért is, mert meg lehet spórolni vele az átszerelés évi kétszer jelentkező költségét. Aki viszont gyakrabban és/vagy nagyobb átlagsebességgel autózik, mindenképpen téli abroncsot válasszon. Számít a gumi kora is, a rideg, elöregedett, repedezett abroncstól nem szabad csodákat várni, 4-5 év elteltével jelentősen romlik a tapadás.
Sokan azt hiszik, hogy az M+S (Mud & Snow) jelölésű abroncs biztosan téli. Ez nem feltétlenül igaz, a jelölés megtalálható a négyévszakos, valamint a legtöbb terepjáró, illetve a SUV abroncson is, amelyek nyári keverékűek, lamellák nélkül.