A járvány miatt a digitális ügyintézési megoldásokra és az elektronikus közigazgatásra soha nem látott igény merült fel – mondta el a konferencián a Miniszterelnökség területi közigazgatás müködtetéséért felelős helyettes államtitkára.
Uzsák Katalin hangsúlyozta: a Közigazgatási Operatív Program keretében jelenleg is számos fejlesztés zajlik.
"Folyamatok optimalizálása, elektronizálása, egyszerűsítése zajlik,
modern, könnyen kezelhető e-űrlapok kifejlesztésén dolgozunk, illetve az e-ingatlannyilvántartás rendszerén és az építkezésekkel kapcsolatban is zajlik a háttérmunka."
Erőltetett menetben halad a digitalizáció és egy kreatív robbanás részesei vagyunk - fogalmazott Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztési rektorhelyettese.
"A világjárvány 5-6 évvel felgyorsította a digitális innováció fejlesztési ciklusait. Látjuk azt is, hogy van hová fejlődni, hiszen az EU-ban a digitális fejlettségünk a 21. helyre sorol minket, a digitális közszolgáltatások tekintetében pedig csak a 24. helyen áll Magyarország."
Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője hangsúlyozta: a stratégia megalkotása és elfogadása után a tettek útjára léptek.
"Három, szorosan összekapcsolódó intézkedéssorozat van: állítsunk össze tiszta adatokat jogi-műszaki értelemben, ahol csak lehet, mesterséges intelligenciákkal, algoritmusokkal tudjuk megvalósítani a különböző közszolgáltatási feladatokat, és ezen folyamatokat új módon tudjuk alkotmányosan felügyelni."
Kelemen Csaba, az Innovációs És Technológiai Minisztérium főosztályvezetője szerint a következő években a digitális gazdaságra és a kkv-k fejlesztésére kell fókuszálni.
"A fejlesztési programok azt fogják célozni, hogy a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat legyenek képesek a magyar állampolgárok használni. Vagy azért, mert maguk is kkv-k tagjai, vagy azért, mert kkv-ként is állampolgárokként viselkednek.
Az informatikai megoldások használata egy ponton majd a létezésüket is meg fogja határozni."
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára hangsúlyozta: az Okos Város megoldások terén a központi és a helyi szintű fejlesztéseknek egységet kell alkotniuk.
"Megteremtettük a mobilapplikációs keretrendszert, de van városkártya-keretrendszer, települési térinformatikai platform és középület-kataszter, nem kell tehát papíron nyilvántartani az ingatlanüzemeltetést, -nyilvántartást."
Balla Attila, a Digitális Jólét Program ügyvezető-helyettese kiemelte: a Digitális Falu Program egyik fontos eleme a falusi energiaközösségek létrehozása, célja pedig az, hogy önfenntartóvá váljanak a közösségek.
"Ha
egy adott településnek az intézményeit zöld energiával, önfenntartó módon el tudja tartani a közösség,
nagyot léptünk előre."
Balla Attila hozzátette: a Digitális Jólét Program megvalósítását digitális térségfejlesztési referens képzésekkel is szeretnék előmozdítani. Céljuk az, hogy az ország 3200 településének mindegyikében legalább egy ilyen szakember legyen.