Ábrahám József szerszámkészítő-gépésztechnikus (1924–1958) – Budapest, 1958. június 11.
Portré
„Ábrahám Józsefet az amerikai hírszerző szervek a Magyar Népköztársaság elleni kémkedésre beszervezték, és Ábrahám József kémtevékenységet folytatott” – állapították meg a nyomozó szervek, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű, az állítólagos „kémszervezetet” ugyanis nagy valószínűséggel maga a politikai rendőrség hozta lére, amelynek eszköztárában az ilyen provokáció akkoriban bevettnek számított.
Ábrahám József 1924-ben született Budapesten, apja szabómester volt. Kétéves volt, amikor az édesanyját elvesztette, édesapját 1944-ben gyilkolták meg. A hat elemi után kifutófiúként kezdett dolgozni, majd 1941-től szerszámkészítőnek tanult. 1944-ben szabadult fel, de alig, hogy dolgozni kezdett, novemberben elvitték munkaszolgálatra. A keleti fronton hadifogságba esett, 1945 elején jutott haza Magyarországra. Esti tanfolyamon gépipari technikumot végzett, és az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában helyezkedett el. Először 1950-ben nősült meg, házasságából egy fia született. Három év után elváltak, második feleségével 1955-ben házasodtak össze. 1945-ben belépett a kommunista pártba, de 1948-ban kizárták. 1953-ban tagja lett az Magyar Dolgozók Pártjának, de 1955-ben ismét kizárták. Perbeli vallomása szerint mindkétszer azért, mert olyan szegény volt, hogy a tagdíjat sem tudta kifizetni.
A forradalom alatt a harcokban nem vett részt, ugyanakkor a fennmaradt dokumentumok alapján azt tudjuk, hogy jelen volt a Magyar Forradalmi Ifjúsági Párt megalakításakor. A periratok tanúsága szerint december elején megkereste egy, a forradalom idején megismert férfi, és megkérte, írjon össze megbízható fiatalokat, akikre számítani lehet a harc folytatásában, Ábrahám azonban nem tett eleget a felkérésnek. Még ugyanebben a hónapban egy munkatársa ajánlására (aki többször komolyabb összegekkel segítette őt nehéz anyagi helyzetében) Bécsbe ment. Az osztrák fővárosban egy, a perben csak Bobby fedőnéven említett állítólagos amerikai hírszerző magyarországi kémhálózat megszervezésére kérte fel. Ehhez különböző eszközöket kapott, munkájáért pedig pénzt ígértek neki. Miután Ábrahám visszatért Magyarországra, 1957 februárjában sikerült bevonnia a szervezkedésbe volt munkatársát, Nagy Andrást. Nagy a debreceni szovjet katonai repülőtérről lokátorcsöveket szerzett, és egy lokátoros szakkönyvet is elvitt Ábrahámnak. Nagyon kívül Ábrahám több kollégáját és ismerősét is beszervezte, rajzot készítettek a kiskunfélegyházai repülőtérről, amit egy ott katonáskodó ismerősével ellenőriztetett. Augusztusban fényképeket készítettek a tököli és a székesfehérvári repülőterekről, de igazán komoly adatokhoz nem tudtak hozzájutni. Ábrahám társait a munkahelyéről szerzett motoralkatrészekkel fizette ki, később a büntetőeljárásban ezért lopással is megvádolták. Idegileg egyre nehezebben viselte a feladatot, ami alól többször igyekezett kibújni. 1957. október 23-án vették őrizetbe.
A Budapesti Katonai Bíróság Gáspár Gyula őrnagy vezette különtanácsa 1958. március 27-én közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett hűtlenségben, népi demokratikus államrend elleni szervezkedésben való tevékeny részvételben, kétrendbeli tiltott határátlépésben és társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopásban találta bűnösnek, és halálra ítélte. Még a vádirat-tervezetet jóváhagyó ügyész is kifogásolta a tiltott határátlépés vádjának felvételét, mivel arra az időszakra, amikor Ábrahám Ausztriában volt, amnesztiát hirdettek a határt engedély nélkül átlépőknek. Ennek ellenére ebben a vádpontban is megállapította Ábrahám bűnösségét a bíróság. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Szimler János alezredes vezette különtanácsa 1958. június 9-én helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság az első fokon csak börtönbüntetésre ítélt III. rendű vádlott Nagy Andrásra is halálos ítéletet szabott ki.
Ábrahám Józsefet a Budapesti Országos Börtön udvarán Nagy Andrással együtt végezték ki 1958. június 11-én.
Források és irodalom
- Ábrahám József és társai pere. HM HIM Hadtörténelmi Levéltár XI. 22. 010/1958
- 1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet. Budapest, 1996.
- Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.
Az Arcok 1956-ból sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.