Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Megemlékezések itthon és a határon túl az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján

Infostart / MTI
2020. október 6. 21:08
Áder János köztársasági elnök arról beszélt, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. A parlamentben néma felállással emlékeztek meg a vértanúkról.

A köztársasági elnök a Jó reggelt, Magyarország! című rádióműsorban arról beszélt: 1849. október 6-a az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulója, "egy dátum és egy szám", amelyet már iskoláskorunkban megtanultunk. Hozzátette: a dátum és a szám "keveset mond el a rideg valóságról, a fájó részletekről", pedig annak a napnak a drámája "nagyon is személyes, nagyon is emberi volt".

Áder János kiemelte: "az aradi tizenhármak ártatlanságuk bizonyosságával végezték be életüket és mélységes aggodalommal hagyták hátra szeretteiket, akiktől nemcsak az elválás volt iszonyú, de annak tudata is, hogy a megbélyegzés, az igaztalan vád az ő fejükre száll". A hősi halálból valóban erő lett - mutatott rá a köztársasági elnök. Örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés a '48-as célokat váltotta valóra" - mondta Áder János.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán is megemlékezett a vértanúkról.

A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót. Benkő Tibor később a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen hangsúlyozta: "nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat", azt is elmondhatjuk, hogy "soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet".

A "Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni" – honvéd ereklyék 1848/49-ből című időszaki kiállítás részlete a megnyitó előtt az aradi vértanúk emléknapján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2020. október 6-án. A tárlat Máday Norbert gyűjteményéből nyílt meg. MTI/Máthé Zoltán

Az emléknapon "Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni" - honvéd ereklyék 1848/49-ből címmel nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Benkő Tibor a tárlatot megnyitva fontosnak nevezte az első felelős alkotmányos miniszterelnök, Batthyány Lajos nevének felelevenítését is, akinek a hazáért, a szabadságért, a magyar nép függetlenségéért kellett vértanú halált halnia.

Balog Zoltán kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat; az első alkalommal átadott elismerést az emberi erőforrások volt minisztere a polgári Magyarországért tett erőfeszítéseiért vehette át kedden a Batthyány örökmécsesnél tartott megemlékezésen a Magyar Batthyány Alapítványtól.

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, az emberi erőforrások volt minisztere átveszi a gróf Batthyány Lajos-díjat Batthyány-Schmidt Margittól, a Magyar Batthyány Alapítvány elnökétől az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Batthyány-örökmécsesnél 2020. október 6-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a díjazottat méltatásában valódi építő embernek nevezte, aki épített már templomot és házat, de leginkább emberekből épít testi-lelki kötőerővel bíró közösségeket. Tevékenységének fontosabb állomásait felidézve azt hangoztatta, Balog Zoltán a parlamentben az emberi jogok elkötelezett védelmezője, államtitkárként a hazai cigányság segítője, a felzárkózási program elindítója volt, továbbá a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként szorgalmazója a keresztény értékek és a polgári közösségek magyarországi és nemzetközi megerősítésének. Az alapítvány másik elismerését, a gróf Zichy Antónia-díjat Nagy Natália kárpátaljai egyetemi docensnek adományozta a kárpátaljai magyarság érdekében kiemelkedő szolgálatáért.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is a Batthyány-örökmécsesnél tisztelgett a vértanúk előtt.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az aradi megbékélés parkjában tartott ünnepségen azt hangsúlyozta, Magyarnak lenni a Kárpát-medencében ma már nem hátrány, hanem egyre inkább előny, és ha a magyarság nem adja fel a reményt, ha közös erővel tud küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörheti a nemzetet.

Arad nemcsak az itt élőké, hanem minden magyaré is. Azt a szakadékot jelképezi, amelyet azért ástak, hogy belezuhanjon a magyar nemzet - mondta, hozzátéve,

"mégis itt vagyunk. Arad a magyarság töretlen élni akarásának jelképe is".

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán azt írta, mindent meg kell tennünk ma is, hogy megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyarok érdekeit, és kiálljunk a hazánkért. "Ebben a zűrzavaros, furcsa évben ma, október 6-án álljunk meg egy pillanatra, és tisztelettel adózzunk az aradi vértanúk emléke előtt" - kérte, hozzátéve, hogy "171 évvel ezelőtt ez a 13 tábornok a legnagyobb áldozatot hozta, amit hozhatott a magyar szabadságért, az életüket áldozták érte".

A Jobbik közleményben szólított fel a magyar szabadság hőseire való megemlékezésre. Azt írták, hogy sokkal több szabadságot, nagyobb jólétet és büszkeséget kíván az országnak és minden magyar embernek az aradi vértanúk emléknapján.

A Magyar Liberális Párt közleményben azt írta, a reformkor Magyarországa felelős nemességet és bátor szabadságharcosokat mutatott be a társadalomnak. A forradalmat csak idegen hatalom segítségével tudta leverni az osztrák császár, és a szabadságharc céljai nem vesztek el, csak később valósultak meg - tették hozzá.

Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a kedden Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában tartott megemlékezésen azt mondta, a március 15-i forradalom és október 6. hőseinek is az volt a legnagyobb erényük, hogy akár életük árán is megszerezték és megtartották annak jogát, hogy saját sorsukról maguk döntsenek.