A megállapított tényállás szerint 2016-ban egy ismeretlen szerb állampolgár útlevelenként 100 eurót ajánlott egy magyar határrendésznek azért, hogy az okmány tulajdonosának tényleges jelenléte nélkül, az abban lévő adatokat rögzítse a nyilvántartásban és az útlevelet belépést igazoló bélyegzővel lássa el.
Az ismeretlen szerb személy célja az volt, hogy harmadik országbeli állampolgárok Schengeni övezeten belüli tartózkodását, az országba történő belépésének adatbázisban történő valótlan rögzítésével jogellenesen legalizálja. A létrejött megállapodás alapján az ismeretlen személy
2017. január 1-e és 2017. október 11-e között összesen 1735 darab útlevelet adott át a vádlottnak.
Az útlevélkezelő – akinek szolgálati jogviszonya azóta megszűnt – 1724 unión kívüli illetőségű állampolgár esetében végzett valótlan adatrögzítést. A volt rendőr 18 útlevél bedolgozását 2017. október 11-én szintén elvégezte, azonban – a tettenérése miatt – az ezért ígért pénzt már nem tudta átvenni, míg 11 útlevél esetében az adatrögzítést már meg sem kezdte. A vádlott mindezért 170.600 eurónak megfelelő összeget vett át jogtalan előnyként.
A nyomozó ügyészség 1735 rendbeli előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és 1724 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat 2020. március 31-én a volt rendőr ellen.
A 2020. szeptember elején megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.
A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa elfogadta a volt határrendész beismerő nyilatkozatát, majd a vád szerinti tényállás és minősítés szerint 5 év börtönbüntetésre, valamint 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyúttal 52.544.880 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az ítélet jogerős.