Nyitókép: BvOP

Karanténvariációk: mikor jár fizetés vagy táppénz?

Infostart
2020. szeptember 8. 06:00
A koronvírus-járvány fokozódásával ismét gyakoribb lesz a kötelező karantén vagy az otthoni gyermekfelügyelet. A PwC jogi szakértői megvizsgálták, milyen esetben milyen ellátásra számíthatunk.

A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el. Voltak olyan esetek is, amikor a munkáltató maga kötelezte arra a dolgozóit, hogy a külföldi nyaralást követően két hétig maradjanak otthon. Sok cégnél pedig olyan szabályozást vezettek be, miszerint, ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag vagy a munkavállalóval érintkező ismerőse pozitív teszteredményt kapott, a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői megvizsgáltak, hogy mi történik ilyen esetekben a munkavállaló bérezésével, illetve a társadalombiztosítási ellátásokkal. A szakértők szerint a hatályos szabályozás ugyanis nagyon színes képet mutat.

Egyszerű a válasz azon esetekben, ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, ugyanis ezen cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, és ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja.

Ha a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, akkor elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére. A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér.

Nem mindegy, milyen karantén

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.

A jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak.

A biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020-ban havi 7710 forint. Ezt a járadékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (így különösen orvosi ellátás) továbbra is jogosult marad.

A munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. Ebben az esetben a járulékok alapja legalább a minimálbér 30 százaléka.

Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és társadalombiztosítási táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.

Ha a gyerekkel kell otthon maradni

A legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet a gyermek az iskolai közösségbe huzamos ideig. Ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel, és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.

Ha a háziorvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat.

Ha azonban a háziorvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné. Ilyen esetben a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak, akkor – a munkavégzés alól mentesül, azonban sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Mivel ebben az esetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetelni fog, a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.

Karanténrövidítő tesztek

A hatósági intézkedések nyomán számos cég, illetve iskola lehetővé tette, hogy a karantén lerövidülhessen, ha a munkavállaló vagy a gyermek negatív tesztet mutat be. A hatósági (házi) karanténkötelezettség lerövidítéséhez szükséges PCR-teszteket az érintett magánszemélyek kötelesek bemutatni, költségét is neki kell viselnie

A munkáltatónak ettől függetlenül lehetősége van átvállalni a tesztek költségeit, továbbá minden olyan esetben, amikor a karantén időszak lerövidítése a munkáltató érdekkörébe tartozó okból szükségessé válik, akkor a tesztek költségeit a munkáltatónak kell viselni, ha ennek elvégzésére a munkavállalót kötelezi.