A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közel négyszáz család megkérdezésével felmérte, hogy a koronavírus miatti megszorítások és az intézménybezárás milyen változásokat okoztak az általános iskolás gyermekek életében. A felmérést a jelenleg Diósgyőrben működő GYERE® – Gyermekek Egészsége Program keretében végezte el a szakmai szervezet, és kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért 48 százalékuknak plusz segítségre volt szüksége.
Leginkább a gyerekek tanulásában kellett sokkal aktívabban részt venniük, a szülők 67 százaléka ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. 43 százalékuknak az jelentette a problémát, hogy a digitális átállás miatt a saját számítógépes ismereteiket azonnal fejleszteniük kellett, harmadikként pedig azt jelölték meg, hogy a bezártság miatt több alkalommal volt szükség konfliktuskezelésre és nehezebb volt hasznos szabadidős tevékenységet kitalálni a gyerekeknek. Segítséget elsősorban az iskolától kaptak, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából.
A gyerekek 70 százaléka szülői felügyelet mellett töltötte a karantént, 18 százalékuk azonban egyedül volt, vagy a testvérével, 12 százalékukra pedig valaki más vigyázott.
A gyerekek 60 százaléka többet aludt, mint szokott, a legaggasztóbb adat pedig talán az volt, hogy 64 százalékuk jóval kevesebbet mozgott, mint korábban. Csupán 14 százalékuk figyelt oda, hogy a bezártság alatt is aktívan éljen és egy kicsit még többet is mozogjon.
A mozgás hiánya összefüggött azzal is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő, az online tanulás miatt általában 15-20 százalékkal több időt töltöttek a gyerekek a számítógépnél vagy a telefonjukkal. Ráadásul nemcsak a tanulás növelte meg a képernyőhasználatot, hanem a szabadidős tevékenységek is, ezért elmondható, hogy a legtöbben 4-6 órával többet ültek a gép előtt, mint korábban.
A másik problémát a mozgásszegény életmód mellett az jelentette, hogy 40 százalékuk többet evett, mint szokott. 48 százalékuknál nem változott az elfogyasztott étel mennyisége, 12 százalékuk pedig kevesebbet evett.
A jó hír az, hogy a gyerekek 42 százalékának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak, a legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30 százalékuk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt. Negatívum viszont, hogy több lett a nassolás, és sajnos a gyerekek 44 százaléka hízott ebben az időszakban.
A gyerekek 41 százaléka rosszul élte meg a bezártságot, és csak 20 százalékuk élvezte az otthonlétet.