A felmérés 12 környezeti és szociális problémát sorolt fel, ezek közül a válaszadók a szegénységet tartották napjaink legnagyobb problémájának, de a legégetőbb környezeti kihívások közül a műanyagszennyezést, a globális felmelegedést, a természeti értékek pusztulását, a növekvő szén-dioxid-kibocsátást, az élelmiszer-pazarlást, a folyók és tavak, valamint erdők állapotának romlását jelölték meg.
A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a megkérdeztettek többsége a kormányok és vállalatok globális összefogását elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy elkerülje az emberiség a környezeti katasztrófát – mondta az InfoRádiónak a WWF Magyarország igazgatója.
„A teljes városi lakosság 36 százaléka gondolja, hogy egyéni cselekvés szükséges és elégséges ahhoz, hogy a környetvédelmi problémák megoldódjanak, ami egy elég nagy szám – fogalmazott Sipos Katalin. – Azok viszont, akik úgy vélik, hogy az egyéni feladatválaláson túl
szükséges a globális összefogás, a gazdasági és politikai döntéshozók szerepvállalása,
még nagyobb arányban mutatkoztak: 49 százaléka a városi lakosságnak gondolkodik így. Öt százalék tagadja, hogy a környezeti problémák valósak lennének, míg 11 százalék úgy véli, hogy »minden mindegy, már úgy is elkéstünk, nem hetetünk semmit«, vagyis lemondó attitűdöt mutat.”
A kutatás arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy mely területeken tettek is már aktív lépéseket a fenntarthatóságért.
„A listában messze vezet az a fajta takarékosság, hogy »lekapcsoljuk a villanyt, engergiatakarékos izzókat használunk, készneléti üzemmódba állítjuk a gépeket«. Ezt a fajta engergiatakarékosságot a lakosság 78 százaléka szeretné tenni, és valójában 75 százaléka teszi is. Nem ilyen jó azonban a helyzet más területeken – jegyezte meg Sipos Katalin –, például az élelmiszer-pazarlás ellen a városi lakosság 77 százaléka szeretne tenni valamit, de csak 53 százalék vallotta, hogy ténylegesen tesz is. Nyílik az olló a szándék és a tettek között."
A listán szerepelt a "kevesebbet utazom-e autóval?" kérdés, ebben a városi lakosság 54 százaléka szeretne lépni, valójában viszont csak 18 százalék mondta, hogy már el is kezdte csökkenteni az autós közlekedését.
A kutatás a WWF Magyarország megbízásából 2019-ben készült, 500 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán, a magyarországi 18-59 éves városi lakosság körében.