Balog Zoltán szerint köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az elmúlt 100 év viharai során is megtartották magyarságukat, a magyarság azon értékeit, amelyek a magyar történelemnek és kultúrának a részei.
"Megvolt és meg is van ez a bátorság és erő. Ha valaki Kolozsváron, Szabadkán, Kassán vagy Révkomáromban jár, láthatja, hogy az emberek magyar iskolákba íratják gyermeküket, magyar nyelvű vallási szertartásokon vesznek részt és a magyar pártokat támogatják, a hétköznapokban pedig - Ady Endrét idézve - emberként és magyarként is helyt állnak" - sorolta a miniszterelnöki biztos.
Az önvizsgálat és a szembenézés pedig szintén szükséges, "keresztény erény" - mondta. "Hívő ember nem teheti meg azt egy tragédia esetén, hogy nem kérdezi meg önmagától, eltekintve más emberek gonoszságától, hogy a tragédia mire tanítja őt", hogyan kellene másképp élni, politizálni, gondolni magunkra és egymásra, hogy elkerüljünk egy újabb ilyen tragédiát vagy hogy erőt merítsünk belőle, jót csináljunk a rosszból.
Szerinte fontos az előre tekintés, ha nem is a határok módosításával, de a nemzet újraegyesítésével, mert a magyarság a Kárpát-medence legerősebb nemzete, amely együtt kell, hogy működjön azokkal a népekkel is, amelyek neki kárt okoztak.
"Az együttműködésből mindenki jobban jön ki, mint a szembenállásból"
- folytatta, példaként említve a Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával, Horvátországgal ápolt egyre jobb viszonyt. "Aki Magyarországgal együttműködik, az jól jár – ha ezt tudjuk hitelesen közvetíteni, akkor egy olyan együttműködés lehet ebben a világban, amilyen nem nagyon volt még a történelemben."
Balog Zoltán úgy látja, a nemzetek ügyét manapság az Európai Unió intézményei nem képesek megfelelően felkarolni, inkább "összekeverik más ügyekkel", miközben a nemzeti vagy a vallási identitás olyan értékek, alap identitásképző dolgok, amelyeknek kiemelt figyelmet kellene szentelni. Ezért a szomszédainkkal kötött kétoldalú megoldásokban hisz.
Arról, hogy a lakosság eleget tud-e Trianonról, úgy vélekedik, hogy ha az emberek úgy érzik, keveset tudnak, az az oktatási rendszer és a kulturális élet, valamint az idősebb generáció számára felhívás.
Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy ma már nem lehet úgy elvégezni az általános iskolát, hogy a tanulók ne jussanak el határon túli magyar területekre, határon túli magyar közösségekbe.
Fontosnak tartja azt is, hogy a Trianonról való beszéd és tanítás ne múltba révedés legyen és ne legyenek hamis illúzióink, hanem az önvizsgálatból kiindulva olyan utakat keressünk a jövőbe, ami erősít minket és erősíti az együttműködést.