INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 22. kedd
Móric

nat

irodalom

bírálat

nemzeti alaptanterv

kásler miklós

történelem

Merénylet kontra biztos alap: kapott hideget, meleget a módosított NAT

Merénylet kontra biztos alap: kapott hideget, meleget a módosított NAT

InfoRádió

A módosított Nemzeti alaptanterv merénylet a tanárok, a diákok és a nemzeti kultúra ellen – fogalmazott a Magyartanárok Egyesületének elnöke az InfoRádiónak. A Történelemoktatók Egyesülete szerint viszont úgy tűnik, a NAT érdemben reagált a történelemoktatás több problémájára.

A módosított Nemzeti alaptanterv merénylet a tanárok, a diákok és a nemzeti kultúra ellen – fogalmazott az InfoRádiónak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, emlékeztetve: miközben hihetetlenül megnőtt a tananyag, az óraszám csökkent. Arató László szerint ezért ez a NAT

alkalmatlan a szövegértés fejlesztésére és gondolkodó emberek nevelésére, az olvasás megszerettetésére és annak örömének átérzésére, valamint a kompetenciafejlesztésre.

Mint fogalmazott, „ez egy ledarálandó monstrum”, példaként említve, hogy 9. és 12. osztály között 126 darab szerzővel kellene foglalkozni, ami körülbelül 400 művet jelent, így a szövegek valódi értelmezése teljesen lehetetlen. Mi több, a korábbi hat életmű (Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és József Attila) helyett ezután tíz lesz, ezek az érettségin minden évben kötelező tételek. Arató László szerint ráadásul a felsorolt szerzők közé behozni mondjuk Herczeg Ferencet olyanfajta – ideologikusan motivált – aránytévesztés, ami „elképesztő”, miközben kikerültek olyan nevek, mint Ottlik Géza, vagy a Nobel-díjas Kertész Imre – tette hozzá.

Kötelező olvasmányokkal kapcsolatban úgy véli, azoknak elsősorban a mennyiségével van a gond. Megnőtt például az erdélyi írók súlya, mint Wass Albert, Nyirő József, vagy Reményik Sándor, közülük is azoké, akik elsősorban az üldözött magyarságról írnak, vagyis a módosított NAT egy erősen Trianont hangsúlyozó tanterv, a szakember szerint azonban nem a magyar tantervben kellene politizálni ily módon.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke azt is kifogásolta, hogy a szélsőjobboldali írók is megjelentek, miután egy Takaró Mihály nevéhez fűződő tanulmány szerint a nyugatos kánon túlzottan előtérben volt a nemzeti konzervatív irodalommal és a transzilvanizmussal szemben, emlékeztetve arra, hogy nincs tudományos konszenzus, hogy művészi értékben mérhető-e a Nyugattal a nemzeti konzervatív irodalom. De sérelmezte azt is, hogy a

kortárs és az ifjúsági irodalom is kirekesztődött

az alaptantervből, miközben az a gyerekek számára a kedves, ami a későbbi olvasásra is fölkészítené őket.

„Érdemben reagált a történelemoktatás több problémájára”

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete örömmel üdvözölte, hogy a módosított Nemzeti alaptantervben nem csökkent a történelem óraszáma, hiszen már eddig is a legalacsonyabb óraszámú kötelező érettségi tantárgy volt, amelynek további szűkítésével a kiemelt státusza került volna veszélybe. Sőt, bizonyos tekintetben az állampolgári ismeretek megjelenésével ez a tanulási terület, ahogy az új dokumentum fogalmaz, bővül egy órával a 8. és 12. évfolyamon – tette hozzá az InfoRádiónak Nánay Mihály elnök.

A módosított NAT-ban fő vonalaiban a történelem eddig jellemző, megszokott tananyagrészei köszönnek vissza, sok esetben üdvözlendően más elrendezésben – jegyezte meg a szakember. Egyértelműen kitűnik, hogy a kronológiai ív már nincs meg teljes egészében, máskülönben nem is lehetett volna csökkenteni a tananyagot, ami főképpen az egyetemes történeti anyagrészeknél a régebbi korok rovására történt meg - jegyezte meg. Bár a részleteket a kerettantervekből fogják megismerni, megérzésük szerint

a középszintű érettségi követelményekkel jelentős mértékig harmonizál a tematikus sor, amely az anyagban szerepel.

A tananyagcsökkenés teljesen egyértelműen látszik, például őskor egyáltalán nincsen, az egyetemes történelemből pedig egyes országok nemzeti története marad ki, mint sem a jellemzően meghatározó világfolyamatok, vagy a korszakot domináló jelenségek. Például egy kora újkor esetében a reformáció, vagy a földrajzi felfedezések megvannak, de részleteibe menően nem kerül bemutatásra mondjuk a spanyol abszolutizmus, illetve az orosz cári birodalom kialakulása – fogalmazott Nánay Mihály, amivel maximálisan egyet tudnak érteni.

A tankönyveken és a kerettanterveken természetesen még sok minden múlhat, de nagyjából 15-20 százalékos tananyagcsökkenést jelenthet a módosítás, és ezáltal szükségszerűen

nagyobb tér és idő tud jutni, nemcsak az új tananyag megismerésére, hanem annak alkalmazására,

emiatt az egyesület elnöke úgy látja, sok tekintetben reagált a mostani NAT az eddig fölmerült problémákra.

Míg a Történelemtanárok Egyesülete szerint torzított történelmi képet ad a módosított tanterv, Nánay Mihály szerint az, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a történelmet, az a legtöbbször ízlés és szubjektív állásfoglalás kérdése,

egy nemzeti alaptantervnek pedig alapfeladata, hogy a nemzettudatot megalapozza és pozitív önképet sugározzon.

Kásler Miklós: biztos alap az élet bármely területén

Mint ismert, Kásler Miklós múlt pénteken jelentette be, hogy elkészült a módosított Nemzeti alaptanterv, amely megfogalmazása szerint „a jelennek és a jövőnek készült és a múlt értékeire épít”.

A miniszter egy hétfői tévéinterjújában úgy fogalmazott, a módosított NAT ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén. A módosításnak köszönhetően

a jövő generációi értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra támaszkodva léphetnek ki az életbe,

az életkoruknak megfelelő tartalommal rendelkező tantárgyakat pedig a legkorszerűbb módszerekkel tanulhatják – hangsúlyozta a miniszter.

A módosított NAT az 1., az 5. és a 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. Az laptantervvel párhuzamosan állították össze a kerettanterveket is, és a tankönyvek átírása is folyamatban van, a módosított NAT bevezetésével időarányosan történik.

A miniszter megismételte, hogy a módosítás révén csökken a tanulók maximális heti óraszáma: az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amelyből 22 kötelező. Jelezte, hogy a maximumban már benne van a heti öt testnevelésóra is. A 11-12. évfolyamon a maximális óraszám 34 óra lesz, ebből a 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra kötelező, négy kötelezően választható, négy-öt pedig választható tárgy.

PSZ: túl későn

A Pedagógusok Szakszervezete azt nehezményezte, hogy túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita. Mint írták,

ha az alaptantervet valóban be akarja vezetni a kormány felmenő rendszerben 2020 szeptemberében, ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal,

és a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő. A PSZ már többször jelezte: a kapkodásnak leginkább a tanulók, illetve a pedagógusok lesznek az áldozatai – közölték.

Nyitókép: Pixabay

Kapcsolódó hang

A Magyartanárok Egyesülete a módosított NAT-ról – Arató László, elnök
 
A Történelemoktatók Egyesülete a módosított NAT-ról – Nánay Mihály, elnök
 
Kásler Miklós: a módosított NAT biztos alap az élet bármely területén
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018