Mit tegyen az ember, ha az egyébként kedves, békés viszonyban élő szomszédja például beleparkol az autójába egy esős, csúszós napon? Bíróság? Rendőrség? Fizetési meghagyásos eljárás? Egyezkedés? Melyik a célszerű, kulturált és európai eljárás? A többi között ezekre a kérdésekre is választ várt az InfoRádió Paragrafus című magazinműsora a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetőhelyettesétől.
Pulinka Mihály szerint az említett példa gyakorinak mondható, a jó viszonyra tekintettel pedig mindenképp megfontolandónak tartja, hogy első körben békésen próbálják rendezni a felek a dolgot. Beszéljék meg, hogy mekkora a kár és hogy azt hogyan tudja megtéríteni a vétkes. Ugyanakkor az is igaz – tette hozzá a szakember –, ha a jó viszony ellenére az, aki kárt okozott, nem téríti meg azt az összeget, amivel tartozik, muszáj jogi útra terelni az ügyet, tekintve, hogy nem jutunk másképp a pénzünkhöz.
Mennyi az annyi?
Egy fizetési meghagyásos eljárás alkalmával magunk is meghatározhatjuk annak mértékét, ha rendelkezünk a javításról szóló számlával, vagy legalábbis van egy olyan bizonylatunk, amit fel tudunk mutatni. Természetesen előállhatnak olyan helyzetek, amikor szakértőt kell kirendelni, jó példa erre egy felső szomszéd okozta beázás egy társasházban, ami egy laikus számára már egy nehezebben meghatározható kárösszeggel jár – magyarázta Pulinka Mihály. És igen, a szakértőnek is lesz egy külön díja, az ilyen eljárások az első pillanatban csak viszik a pénzt, és sok ráfordítást igényelnek, hogy bizonyítani tudjuk, hogy mégis mekkora összegű a kár. De azért jellemzően inkább olyan események szoktak bekövetkezni, amelyeknél magunk is könnyen meg tudjuk állapítani, hogy pontosan mivel is tartozik a károkozó.
A személyes rendezés persze akkor működik, ha valóban ismerjük azt, aki a kárt okozta és fel tudjuk keresni, máskülönben tértivevényes levelekkel kell megkísérelni a kapcsolatfelvételt, és ha már látszik, hogy teljesen elzárkózik attól, hogy teljesítsen, akkor nem kell félni, bátran hivatalos útra kell terelni az ügyet – hangsúlyozta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara munkatársa.
Hárommillió forintot meg nem haladó követelés esetében az ügyeket mindenképpen fizetési meghagyásos eljárással lehet hivatalossá tenni, hárommilliót meghaladó követelés esetében viszont egyből fordulhatunk bírósághoz.
Azt kell mérlegelni, hogy mi a fontosabb: a bíróságon ugyanis jellemzően lassabban haladnak az ügyek, mint a közjegyzőnél a fizetési meghagyásos eljárások keretében, viszont előbbivel többféle költségkedvezményt tudunk igénybe venni,
így például, ha az anyagi helyzetünk olyan, akkor akár költségmentesen is tudunk pert indítani, amire a másik eljárás során nincs lehetőség.