Kis javulás van, kitörés nincs az új PISA-eredmények alapján

A "nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját", vagyis a PISA-mérést a legfejlettebb országokat tömörító OECD a kilencvenes évek végén hívta életre. Ez a legismertebb rendszer arra, hogy sztenderd teszttel mérjék a tanulók teljesítményét. A nagyszabású programban az OECD-tagországokon kívül számos partnerország is részt vesz. A mérést 3 évente végzik el.

A teszteket kitöltők a természettudományos, a matematikai és a szövegértési kompetenciáikról adnak számot.

A magyar diákok a 2018-as mérésen a 2015-öshöz képest

• szövegértésből 470-ről 476 pontra,
• matematikából és természettudományos műveltségből egyaránt 477-ről 481 pontra

javítottak. A javulás minimális, és inkább stagnálásnak tekinthető annak fényében, hogy a magyar diákok egyik eredménnyel sem érik el az OECD-átlagot.

Az OECD részletes elemzést is közölt a beérkezett adatok alapján, többek között olyan fókusszal is, mint a hátrányos helyzetű diákok és települések eredményei, a nemek közti eltérések vagy a karriertervek.

Néhány témával kapcsolatban Magyarországot is megemlítették

Az elemzés rámutatott, hogy a nagyon rosszul teljesítő diálok egy-egy meghatározott iskolatípusban vagy földrajzi területen találhatók. Ez a magyar oktatási rendszeren kívül a németre, a szlovákra, a hollandra és a törökre is jellemző.

A rossz háttérből érkező gyerekek adott iskolatípusokba tömörülnek.

Magyarországon kiemelkedően nagy mértékben függ az iskolai teljesítmény a szociális háttértől. Jól példázza ezt, hogy

átlagosan 170 pont különbség van Magyarországon a legrosszabb és a legjobb szociális háttérből származó gyerekek szövegértési teljesítménye között.

Magyarországon a lányokat kevésbé motiválják, hogy matematikából vagy természettudományokból jól teljesítsenek - ebben a többi országhoz képest nálunk kiemelkedő a gyerekek nemek szerinti megkülönböztetése.

Az is kiderült, hogy

csökkent a szövegértési képességekben a nemek közti különbség, de nem a fiúk teljesítménye javult, hanem a lányoké romlott.

Továbbra is távol vagyunk a 2000 előtti szinttől

Magyarország az összesített rangsorban

• matematikából a 2003-as 25.-ről 2012-re a 37. helyre esett vissza, és ezen a helyezésén 3 évvel később sem sikerült javítania.
• Olvasási készségek terén még többet romlott a 15 évesek eredménye: míg 2003-ban még a 23., 2015-ben már csak a 40. helyre volt elég a teljesítményük.
• A természettudományos műveltségben a 20. helyről a 35-re esett vissza Magyarország.

A 2018-as számok alapján a magyar diákok teljesítménye:

• szövegértésből 33. hely (+7 helyezés),
• matematikából 36. hely (+1),
• természettudományokból 32. helyezés (+3).

Az eredmények azonban meg sem közelítik a 2000-es években mért szintet.