A Masat-1 Magyarország első műholdja, amelynek fejlesztése 2007-ben indult, majd öt évvel később, 2012-ben állította pályára az Európai Űrügynökség. A műhold kifejlesztése igen hosszú időt vett igénybe. Az űrtevékenység területén nagy hagyományokkal rendelkező Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán alakult az a kutatócsoport, amely a szerkezetet kitalálta, létrehozta, majd a későbbiekben üzemeltette is, ez pedig komoly áttörést jelentett, hiszen Magyarország korábban nem alkotott még műholdat. Ennek hagyományán indult útjára a C3S elektronikai fejlesztő vállalat is – mondta az InfoRádióban Horváth Gyula.
A Masat-1 elkészülte során megszerzett tudást kamatoztatva, az azóta kijött technológiákat továbbfejlesztve vágtak bele a CROSS műholdrendszer megalkotásába, illetve a RADCUBE-küldetésbe, ami már a cég önálló aktivitása – folytatta a szakember. A projekt során, amelynek elsődleges célja a kozmikus sugárzási és űridőjárási környezet valós idejű megfigyelése, a C3S az Európai Űrügynökségen és az Energiatudományi Kutatóközponton kívül több nemzetközi résztvevővel is együttműködik.
Ez lesz az első ipari platformon létrehozott műhold Magyarországon.
Az alaprendszereket egy ipari csapat fejleszti a magyar vállalaton belül. Ez egy piacképes termék is lesz egyben, vélekedett a szakember: egy könnyű elérési utat fog biztosítani a világűrbe, de akár bizonyos katasztrófavédelmi vagy tudományos funkciókat is meg fognak tudni valósítani a RADCUBE-hoz hasonló kis műholdakkal.
A küldetés fontosságát érzékeltetve Horváth Gyula megjegyezte: egy átlagos európai ember naponta 50 különböző műholdat használ, miután az életünk minden területén olyan technológiákat használunk, amelyek ilyen eszközökön keresztül érhetünk el. A RADCUBE pedig jobb, olcsóbb szolgáltatást biztosít a meglévő technológiáknál, vagyis egyértelműen egy ipari hasznosulást képesek létrehozni. Ezért is fontos, tette hozzá, hogy Magyarországon egyre több, a C3S-hez hasonló cég jöjjön létre, amely az űriparban képes szolgáltatni, ami jelenleg a leggyorsabban fejlődő iparágnak tekinthető. Akár termékeket létrehozni, akár szolgáltatásokat létrehozni, vagy akár a nagy műholdas fejlesztőcégeknek beszállítani – sorolta.
Az űripari verseny nemhogy elkezdődött, hanem már tart, ami Elon Musk színrelépésével újraértelmeződött az elmúlt 5-7 évben.
Több olyan cég van világszerte, mint a C3S, amely a kis műholdas területen próbál a piacra betörni – magyarázta a magyar cég alapítója, azt is megjegyezve: napjainkban néhány ezer műhold található a világűrben, jelentős részük már nem működik. A tervek szerint pedig a következő 5-10-15 évben közel 10 ezer kis műholdat állítanának pályára, vagyis nemcsak a kutatás-fejlesztés stádiumában, hanem ezen nagyszámú műholdak legyártásában is érdemes lehet részt venni.
Horváth Gyula bevallása szerint azért épít magyarországi céget, mert nagyon szeret Magyarországon élni, lokálpatriótának vallja magát, és mindig azt vallotta: idehaza is meg lehet teremteni a körülményeket, és nem kell elszaladni, itt kell bizonyítani, érvényesülni, amihez kitűnő mérnököket találni Magyarországon is, jobbakat, mint bárhol a világon. Ugyanis ezen a területen kell a hozzáadott érték, kell a kreatív tudás, kell a proaktivitás, amit a magyar mérnökökben meg lehet találni.