"Persze, hiányzik egy csomó pénz az egészségügyből, de azért egyharmadát a betegek beleteszik, leginkább az orvosok zsebébe" – kezdte Lantos Gabriella egészségügyi szakértő, aki szerint, hogyha ez utóbbi összeg egy biztosításba folyna be, akkor már sokkal jobb lenne a helyzet. Vagyis nem elsősorban pénzhiány van, hanem a politikai akarat hiánya, hangsúlyozta. Az egészségügyi szakértő szerint a döntéshozók nem akarnak változtatni, mert azzal sokak érdekét sértenék. Mint mondta, úgy gondolják, hogy mára már mindenki berendezkedett valamire, aki pedig nem tud, az meg belehal pár évvel korábban, mint a többiek.
A közfinanszírozott egészségügybe mintegy 5 százaléknyi közpénz folyik be, tehát meglehetősen kevés pénz, ez a magánforrásokkal kiegészülve azonban 7,5 százaléka a GDP-nek, ami már nem annyira kevés,
jegyezte meg a szakértő, aki szerint ezt már jól is fel lehetne használni. Lantos Gabriella röviden arra is kitért, hogy ma Magyarországon nem éri el az európai szintet a várható élettartam. Míg a nőknél ez 79,3 év, addig a férfiaknál alig 72,5 év, amely "percre pontosan" megegyezik a brazillal, vagyis egy dél-amerikai életminőséget élnek a magyarok, nem európait.
Megoldási lehetőségek
Szerinte a hazai egészségügyi rendszer megreformálásához először is a megyei centrumkórházak mintájára Budapesten is létre kellene hozni ilyen típusú kórházakat, ugyanis, mint fogalmazott:
a kórház nem az, amire ki van írva, hogy kórház, hanem az, ahonnan nem viszi tovább a mentő a beteget.
Ahol minden szakma heti 7x24 órában a legkomolyabb betegeket is el tudja látni. Hogyha az említett centrumkórházak a legkorszerűbb eszközökkel és technológiával, a legspeciálisabb szakképzettségű orvosokkal és ápolókkal vannak felszerelkezve, akkor az összes többi kisebb kórházat át lehet alakítani járási egészségügyi központtá, mutatott rá.
Ezekben pedig négy feladatot kellene ellátni, folytatta a szakértő. Itt kellene heti 5x12 órában bonyolítani a járóbetegellátást. Továbbá ezekbe kell áttelepíteni az egynapos sebészeti centrumokat. "Ki kellene hozni a kórházakból egy csomó apróbb műtétet (például a visszér- és szürkehályogműtéteket, a küreteket), amik miatt senkinek nincs szüksége arra, hogy kórházban legyen, szögezte le. Emellett a járási egészségügyi központokban kellene heti 7x24 órában ügyeleti- és mentőszolgálati ellátást nyújtani. Végezetül a maradék ágyakon pedig ápolási otthonokat kellene kialakítani a kórházból kikerülő, de még haza nem adható betegek utógondozására, valamint idősek otthonát kell létrehozni" – tette hozzá.
A fent említett struktúra alapja a szakértő szerint a
háziorvosi praxisközösség,
ahol valójában a kisebb betegségeket meg kell tudni gyógyítani – szögezte le Lantos Gabriella, aki szerint, hogyha több szakember van együtt, akkor ez meg is oldható, különösen, hogyha sok szakápoló segíti az orvosok munkáját. Az egészségügyi szakértő továbbá fontosnak nevezte, hogy rendelkezésre álljon egy betegútszervező nővér is, aki az egészet megszervezi, hogy az érintett melyik ellátást mikor, hol veheti majd igénybe, és nem a betegnek kell mindenhova bejelentkeznie.
Mindezek mellett a rendszerben az otthoni betegellátás miatt szükség van a házi ápolókra, védőnőkre, ezt a rendszert szintén a háziorvosi praxisközösség működtetheti, tette hozzá végezetül az InfoRádiónak nyilatkozó Lantos Gabriella.