Kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy Magyarországon kiállított okiratra van szükségünk külföldön.
"Ezek az okiratok:
közokiratok, anyakönyvi kivonatok - születési, házassági, halotti -, erkölcsi bizonyítvány, életben léti igazolás - amit a közjegyző állít ki -, lakcímigazolás, állampolgársági igazolás,
személyi állapothoz kapcsolódó iratok, illetve az adatok igazolására szolgáló iratok. Ezeket február 16. óta egy uniós rendelet mentesíti a további hitelesítés alól, nem kell rájuk Apostille" - mondta el az InfoRádió Paragrafus című műsorában Balogh Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara intézetvezető-helyettese.
Mint felidézte, az uniós döntéshozók határozata mögött az áll, hogy úgy ítélték meg, már megvan a megfelelő bizalom az Európai Unión belül egymás hatóságai irányában.
Arra a kérdésre, hogy ez a valóságban is így van-e egy olyan helyzetben, amikor például egy görög nyelvű papírt magyar hatóságoknak ellenőrizni kell, azt válaszolta, "ha a fordítás kérdését nézzük, azt találták ki, hogy
egy többnyelvű nyomtatványt csatolhatnak az irathoz, ezt a nyomtatványt az összes nyelvre lefordították; a görög hatóság ki tudja már ezt állítani magyar nyelven is, hisz rendelkezésére áll ez a nyomtatvány".
Ezen a nyomtatványon minden rovat ugyanott van, csak a nyelve más, így tudnak kiállítani hivatalok akár ismeretlen nyelvterülethez szükséges nyomtatványokat is - ismertette Balogh Tamás.