A hetvenes évektől 2018-ig kapott adatokból kiderül, hogy Magyarországon harmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint egy átlagos hétköznap, és a különbség folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedekben. Ez a cikk szerint arra enged következtetni, hogy élesen emelkedik az előre megbeszélt, mesterséges szülésindítások száma.
A 2010-es években naponta átlagosan 248 gyerek született, ebből munkanapokon 270, míg munkaszüneti napokon 194 volt az átlag. Azaz napi 72-vel több gyermek születése ütemeződött munkanapokra, mint amikor nem kell dolgozni. Ebből az következik, hogy a mesterségesen megindított szülések aránya 30,7 százalék volt ebben az évtizedben.
Ez az arány nő, 2018-ban már 36,3 százalék volt, azaz a szülések több mint harmadát mesterségesen indíthatták
- írja a g7.hu.
A cikk szerint az adatok azt mutatják, hogy egyre nagyobb teret nyernek a programozott, mesterségesen megindított szülések, amelyeket akkorra időzítenek, amikor az orvos dolgozik. Ezek a programozott születések az esetek egy részében indokoltak, ám az esetek jelentős részében a saját életét tervezhetővé alakítani kívánó orvos akaratát tükrözik, illetve a hálapénz ösztönzője is szerepet játszhat a döntésben.
Az elemzés hivatkozik a Semmelweis egyetem amerikai kutatójának nemrég megjelent tanulmányára, amelyből kiderül, hogy
az ügyeletben szülőknél alacsonyabb a mesterséges szülésindítások aránya, mivel nekik nem kell a választott orvosuk szabadságához vagy napirendjéhez igazodniuk.
A cikk a nem indokolt mesterséges szülésindítás veszélyeire is felhívja a figyelmet, mert a beavatkozásnak számos nem várt hátrányos következménye lehet, amelyek később további orvosi beavatkozásokhoz vezetnek. Az esetek legnagyobb részében császármetszéssel ér véget a beavatkozás, ami Magyarországon szintén különösen magas nemzetközi összevetésben.