A napokban 37. országos vándorgyűlését tartó Magyar Hidrológiai Társaság nemcsak a vízzel foglalkozó mérnökök, hanem valamennyi vizes szakember egyesülete. Lazább környzetben, de szakmai kérdéseket vitatnak meg ilyenkor nyár elején.
"Összesen 190 dolgozattal jelentkeztek a kollégák, a spektrum rendkívül széles: területi vízgazdálkodás, árvízvédelem, folyószabályozás, az uniós vízkeretirányelv érvényesülése, ugyanakkor a vízellátás, a csatornázás, vízépítés, vízügyi beruházások, mikrobiológia, közgazdasági és vízjogi kérdések, vízügytörténet is szerepelt az egyes szekciók napirendjén" - sorolta az InfoRádióban Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke.
Az időjárási jelenségek vizes hatásait, a hosszabbra nyúló száraz és csapadékos időszakok problematikáját is napirenden tartották a szakértők.
"Két dimenziót vizsgálunk, az egyik a probléma szakmai mélysége, a másik az egyes földrajzi területeken kiéleződő vízproblémák" - mondta el Szlávik Lajos.
Arról, hogy Magyarország a klímaváltozás közepette valóban jó helyzetben van víz terén, vegyes véleménye van.
"Talán furcsa, de vízben gazdag és szegény is Magyarország. Előbbi a tekintetben, hogy a Duna, a Tisza és a Dráva, három tranzit vízfolyás igen jelentős vízkészletet szállít, de ezt visszatartani nem tudjuk, nem is kell. Ha azt nézzük, hogy
a hazánk területére lehulló csapadékkal hogyan gazdálkodunk, azt kell mondanunk, hogy vízben szegény Magyarország.
A külföldről érkező vízkészlet a teljes készlet 94 százaléka" - fejtette ki Szlávik Lajos.
A fennmaradó 6 százalék egyre kisebb mennyiséget jelent, és sok a szélsőség is, ami a mostani szélsőségesen meleg időből is látszik a csapadékos június után.
A megoldást a tárolókapacitások növelésében látja, mind mondta, minden 100 ezer köbméteres kapacitás segíthet, ez feladatot ró a társulásokra, önkormányzatokra, földtulajdonosokra. A legnagyobb tározó egyébként a Tisza-tó.