Magyarország április 30-án nyújtotta be az Európai Tanácsnak a 2019. évre vonatkozó nemzeti reformprogramját és 2019. évi konvergenciaprogramját. Az Európai Tanács a két programot egyidejűleg értékelte, ennek eredményeit június 5-én tették közzé.
A 25 pontból álló dokumentumban a magyar egészségüggyel kapcsolatban az alábbiakat írják:
Az egészségügyi eredmények rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban; ez a jelentés készítői szerint részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi. A dohányzás, az alkoholizmus és az elhízás elterjedtsége az egyik legmagasabb az EU-ban.
A jelentés kitér arra is, hogy az Európai Unióban a magyarok a leginkább érintettek között vannak a rossz levegőminőség miatti korai elhalálozás tekintetében.
Az elkerülhető halálesetek száma az egyik legmagasabb az EU-ban, a dokumentum szerint részben a szűrővizsgálati rendszer és az alapellátás irányításának hiányosságai miatt.
Jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén. Az egészségügyre fordított állami kiadások az uniós átlag alatt vannak, és a polgárok a minőségi ellátást közvetlenül fizetett térítések révén veszik igénybe, ami tovább növeli az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében meglévő társadalmi-gazdasági szakadékot.
A jelentés szerint a rendszer továbbra is erősen kórházközpontú; hiányosságok észlelhetők az alapellátás és különösen a krónikus betegségek korai észlelése és megelőzése terén.
A szegényebb területeken az egészségügyi dolgozók jelentős mértékű hiánya akadályozza az ellátáshoz való hozzáférést.
A dokumentum készítői ezért az egészségügyi ellátással kapcsolatban ajánlják, hogy Magyarország 2019-ben és 2020-ban javítsa az egészségügyi eredményeket a prevenciós intézkedések támogatásával és az alapellátás megerősítésével.