A szülői elidegenítés (PAS) egy olyan, egyébként ma már mentális zavarként definiálható probléma, ami a válási szituációkkal lép fel leginkább; ez jellemzően a gyermek életéből való kirekesztésről, izolációról szól.
"És az ellene hangolásról.
Befeketítési hadjáratnak mondható stratégia"
- ecsetelte az InfoRádióban Jaczó András, az Apák az Igazságért Egyesület titkára.
A szülői elidegenítés egyes országokban gyermekbántalmazásnak minősül. A környező országok tapasztalatairól szólva Jaczó András elmondta, pillanatnyilag Románia helyzetéről lehet markáns példaként beszélni: nagyon komolyan veszik ezt a problémát, és nagyon komolyan vizsgálni is kell, minden egyes családbomlásos esetben.
"Nagyon komoly büntetőjogi felelősségre vonás is van ezzel kapcsolatban" - tette hozzá.
Ausztriában tavaly nyújtottak be törvényjavaslatot, így feltételezhetően ott is komolyan veszik ezt a kérdést, akárcsak távolabbra tekintve Mexikóban és Brazíliában.
Magyarországon jelenleg van egy 31/2008-as igazságügyi minisztériumi rendelet, ennek a 20. paragrafusa az, ami a PAS szindrómával foglalkozik, és - mint Jaczó András rámutat - egész pontosan úgy fogalmaz:
a szakértői vizsgálat során a szakértő a PAS szindrómát nem vizsgálja.
"Felsorolja a törvény, hogy milyen esetekben kell klinikai, gyermek- és felnőtt szakpszichológiai vizsgálatot lefolytatni. Namármost, ebből az következik, hogy vizsgálati lehetőség azért fennáll, viszont a sztenderd vizsgálatok között nem szerepel."
Ha szerinte ma
egy sima válásnál a bíró úgy dönt, hogy márpedig ő van annyira tájékozott, hogy a gyermek nyilatkozataiból felismerhetőek a PAS tünetei, ennek kizárása vagy feltárása érdekében elrendelheti a szülői elidegenítési szindróma vizsgálatát,
ehhez viszont olyan szakember is kell, kellene, aki kellőképpen felkészült ezen a területen.