Az enyhébb túlsúly még nem okoz problémát – mondta az InfoRádióban Halmy Eszter elhízásszakértő, hozzátéve: amikor már jelentősebb testzsírszövet-felszaporodás jön létre a szervezetben, anyagcsere-betegségről beszélünk. A 30 fölötti testtömegindex már elhízást jelent.
„Gyakorlatilag az egész világ elhízik”
– jelentette ki a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. 2025-re már a világ népességének fele elhízott lesz. Szerinte ez az egészségügyi rendszerekre nagy feladatokat és terheket ró, mind a prevencióban, mind a kezelésben.
A hazánkban történt preventív intézkedéseknek köszönhetően megállt az elhízás mértékének növekedése, de még így is érinti a lakosság kétharmadát. Az elhízás következtében ugyanis számos további krónikus betegség is kialakulhat, így például a hipertónia, a kettes típusú diabétesz, valamint egyes szív- és daganatos betegségek. Emellett befolyásolja a munkaképességet és teljesítményt is.
A szakértő kiemelte:
az európai lakosság a 40 évvel ezelőtti táplálékfelvételhez képest átlag 500 kilokalóriával többet fogyaszt naponta, több mint 5 órát ül, és a lakosság 42 százaléka semmit nem mozog.
De a különböző környezeti hatások, a stressz-szint és genetika is fontos tényezők. Hozzátette: a kiemelkedően alacsony és magas súllyal született gyerekek általában elhíznak.
"A gének szerepet játszanak az elhízás kialakulásában, de az is igaz, hogy a napi kalóriabevitel 500 kcal-val nőtt" - mutatott rá Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapítója elnöke is.
Hozzátette: az EU felnőtt lakosságának 42 százaléka mozgásszegény életmódot folytat, illetve egyáltalán nem végez mozgást, túl sokat ücsörög, napi 5 órát.
Magyarországon a lakosság 30 százaléka egy felmérés szerint elhízott, másik 30 százaléka túlsúlyos.
Az ezzel küzdők száma viszont az utóbbi időszakban nem nőtt.
Az elhízás a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. Ilyen például a gyakori szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, amely gyakrabban fordul elő időseknél, de fiataloknál, sőt sportolóknál is jelentkezhet.
"Meglepő módon azok is nagy veszélyben vannak, akik rendszeresen sportolnak,
hetente háromszor vagy annál többször fél óránál is többet mozognak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a sportoktól tartózkodnunk kell, inkább az okok további felismerésére van szükség" - a Magyar Kardiológusok Társasága tudományos bizottságának elnöke, Gellér László.
Nemcsik János, a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára szerint
a mozgásszegény életmód és a túlzott sóbevitel vezet magas vérnyomáshoz, nem kevésbé a túl sok alkohol fogyasztása, a dohányzás és az energiaital.
Ez a betegség bizony a szív- és érrendszeri betegségeknek - ami a második leggyakoribb halálok - szintén melegágya.