Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója az MTI-hez kedden eljutatott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy
a biztosítók akár meg is tagadhatják a kifizetést, ha a bejelentés nem érkezik be a kár "észlelésétől" számított két munkanapon belül.
Jelezte: aki ennél többet vár a kárigény jelzésével, az biztosítási szempontból akár "gyanús is lehet", ami az ügye elbírálását befolyásolhatja, sőt, később a kártérítést is elbukhatja.
A CLB szakértője megjegyezte: ez a rövid határidő nemcsak a mostani esetre, hanem minden egyéb kártérítési igényre is igaz. Németh Péter hozzátette: az a károsult, akinek nem volt biztosítása, utólag hiába "kapkodna" egy gyors szerződéssel, a már bekövetkezett kárra nem kaphat térítést.
A CLB kommunikációs igazgatója ismertette:
a kárfelmérőknek öt napjuk van arra, hogy elvégezzék a helyszíni szemlét.
A szakember szerint ajánlott addig is fényképen rögzíteni az állapotot, ezt követően viszont fontos a további károk megelőzésének mielőbbi megkezdése. Például, ha víz alá kerül vagy folyamatosan ázik egy helyiség, ahol bútorok és különféle értékek vannak, haladéktalanul el kell kezdeni a kiürítést.
Fontos, hogy a károsultak a károkról és a sérülésekről készítsenek fotókat, és a biztosító szakértőjének szemléjéig, és a kárbejelentéstől számított ötödik munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtassanak a helyszínen.
Ha a biztosító a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül nem szemlézi a kárt, a károsult intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgyak helyreállításáról, ezt megelőzően azonban a helyet és a sérült vagyontárgyakat le kell fényképezni.
A sérült és kicserélt elemeket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.