Schmuck Erzsébet (LMP) a Parlament hétfői ülésén a napirend előtti felszólalásokban arról beszélt, hogy bár a kormánytöbbség azzal kampányol, hogy a bevándorlás a tétje az EP-választásnak, ennél sokkal nagyobb a tét: az, hogy komolyan vesszük-e a klímaváltozást és következményeit.
A tét az emberi civilizáció
- figyelmeztetett a képviselő. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány fenntarthatósági törvény előkészítésén dolgozik, emellett fenntarthatósági útmutatók készülnek a településeknek, és fenntarthatósági cselekvési tervet is készítenek. Az államtitkár szerint
a klímavédelem a migráció hosszú távú kezelésének is kulcsa.
Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarország tönkretétele fideszes innováció, miközben a kormány szerint mindenért Soros György a hibás. Úgy vélte, a munka törvénykönyvének módosításával azt üzente a kormány, hogy bármit meg lehet tenni a munkavállalókkal. Most a munkavállalókat "Soros-bérencezik", ha nem akarnak rabszolgaként dolgozni a saját hazájukban - mondta. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: az elmúlt hetek bebizonyították, hogy az ellenzék állításai a munka törvénykönyvéről hazugságok, megpróbálták félrevezetni a magyarokat. A magyarok tudnak keményen dolgozni.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint Gyurcsány Ferenc felhasználja - a DK EP-listáját vezető - feleségét a saját hatalmi céljai elérésére, hogy megvalósíthassák az európai egyesült államokról szóló "lázálmot", és "ismét ráronthassanak a magyarok nehezen kivívott szuverenitására". Kocsis Máté szerint Gyurcsány Ferenc még az ülésre sem volt képes eljönni, hogy mindezt megvitathassák, de az európai egyesült államokról szóló vitát úgyis a magyarok döntik majd el az EP-választáson.
Kivonulás és tiltakozás
Ezúttal is kivonult az ellenzék nagyobbik része a Parlamentből. Több képviselő a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának fővárosi épületéhez sétált, így tiltakozva a központi közigazgatásban dolgozókat érintő, március 1-jétől hatályos jogszabály-változások miatt.
A március 1-jei változások alapján többek között
- a központi közigazgatásban dolgozók éves alapszabadsága 25-ről 20 napra csökken.
- A munkaidejükbe ezentúl nem számít bele az ebédszünet, és
- a napi munkaidő ellentételezés nélkül kiterjeszthető napi 12 órára is, valamint
- nem a munkában eltöltött idő, hanem az elfoglalt pozíció határozza meg a további szabadnapok számát.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint ez jól leírja a Fidesz-KDNP-kormány társadalomképét. A képviselő még a parlamenti ülés kezdete előtti tájékoztatón hozzátette: az illetményalap 2008 óta nem változott, az továbbra is 38 650 forint. Hozzátette:
az LMP által benyújtott törvényjavaslat szerint ez az összeg 60 ezer forint lett volna, de ezt a kormánypártok – vita nélkül – leszavazták.
A hétfői parlamenti üléskezdetkor aztán több ellenzéki képviselő kivonult az ülésteremből, és a parlament kék társalgójában jelentették be: nem asszisztálnak az Országgyűlésben a Fidesz propagandájához. A Bangóné Borbély Ildikó bejelentette: az ellenzéki képviselők egy csoportja a Nyugdíjfolyósítóhoz indul. A szocialista képviselő aztán vonult, és képviselőtársaival útközben lefújta a kormányzati plakátokat, illetve az aszfaltra is írtak. Például azt, hogy: „Orbán hülyének néz minket”.
„Ha a fideszes politikusok csak ennyi rongálást végeztek volna az elmúlt 9 évben, hogy lefújnak egy hazug üzenetet, akkor én azt mondanám, hogy hajlandó lennék bocsánatot kérni”
– fogalmazott Bangóné Borbély Ildikó.
Még a Parlament falai között Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője is beszélt. Ígéretet tett, hogy a kifogásolt jogszabállyal kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint, ha a Parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás.
Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta: az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel.
„Egy normális Magyarországon, egy élhető Magyarországon szeretnénk élni, és ezért folytatni is fogjuk ezt az együttműködést”
– fogalmazott.
A Fidesz-frakció szerint a szocialisták akciója bizonyítja, hogy a közszolgálati tisztviselőket csak politikai kampánycéllal hergelik. A kormányzópárt közleményében úgy fogalmaz: a Fidesz-KDNP kormányzása átlagosan 30 százalékkal emelkedett a megyei kormányhivataloknál dolgozó és most átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére.
MSZP: vonják vissza a törvényt
A március elsején életbe lépett szabályok visszavonását követeli az MSZP. A párt alelnöke az InfoRádiónak azt mondta: "a törvény gyalázatos, azokat az embereket sanyargatja, akik ezt az országot szolgálják és működtetik, és már most is nagyon sokat dolgoznak". Komjáthi Imre hozzátette: "a földhivatalokban, a gyámhivatalokban, a kormányhivatalokban már most is nagyon túlterheltek a dolgozók. Nem szerelemből maradnak túlórázni, hanem például azért, mert a közigazgatási törvényben szerepel egy kitétel, a rendbírság, ami szerint ha saját hibájukból időre nem tudnak lezárni egy ügyet, akkor 10 ezer forintot kell fizetniük".
A túlóráztatás, a cafeteria elvonása és a szabadság csökkentése helyett béremeléssel kellene motiválni a köztisztviselőket.