A legtöbb terv geoszinkron pályára elhelyezett napelemekkel számol, így ezek naponta 72 percre vannak árnyékban, a nap többi részében az energiatermelés folyamatos – tájékoztatott Zsombok Gábor, hozzátéve: a földinél 44 százalékkal több napsugárzás éri a világűrbe helyezett berendezés.
A megtermelt energiát lézeres vagy mikrohullámú sugárzással juttatnák el a földi vevőegységhez
– mondta a szakkommentátor. Ahhoz, hogy ez hatékonyan és biztonságosan működjön egy négyzetkilométeres négyzetalapú területen egyenletesen elhelyezett antennákra van szükség. Az energiaátvitelből veszteség is származik, így a rendszer hatékonysága nagyjából megfelel majd a földi napelemekéhez, azzal a különbséggel, hogy a világűrben elhelyezett eszköz szinte egész nap rendelkezésre áll.
A szakértő elmondása szerint 2025 és 2050 között fokozatosan növelné az erőmű méretét, így fokozatosan tesztelve működését és környezeti hatásait. Zsombok Gábor kiemelte: Kína jelenleg – a legszennyezőbb módon – szénerőművekkel termeli meg a felhasznált elektromosenergiájan legnagyobb részét. „A városok fulldokolnak a szmogban” – fogalmazott, hozzátéve: éppen ezért egy drágább naperőmű telepítése sem drága annyira, mint a környezeti károk felszámolása.