Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint a rezsicsökkentéshez és a migrációs politikához hasonlóan egy politikai siker megalapozása lesz az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett hétpontos családpolitikai akcióterv is. Az elemző úgy véli, a szegénység felszámolásának kérdésében is nemzeti egység lehet, a családpolitika is ebbe a sorba illeszkedik. "Nem csak a saját szavazói, hanem
az ellenzéki tábor jelentős része is azt fogja mondani, hogy ugyan nem szereti a miniszterelnököt, de ebben a politikai intézkedésben egyetért”
– vélekedett.
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint politikai értelemben sikeres lesz a program, amelyben nagy társadalmi támogatottságra számíthat a miniszterelnök. "Más kérdés ennek a tartalmi megítélése és annak a megítélése, hogy vajon azok az alapok, amelyekről ez a csomag szól, ténylegesen jelen vannak-e" – fogalmazott Tóth Csaba, hozzátéve: a magyar népesség csökken, és a fiatalok elvándorlása is azt mutatja, nem sokan gondolják úgy, hogy itt van lehetőség a boldogulásra.
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy látja:
az intézkedések többsége elsősorban a középosztálynak kedvez.
Szerinte a demográfiai problémát nem így kellene megoldani, a kivándorlás megállítása és a fiatalok visszahozása lényegesen gyorsabb eredményt hozna.
A régióban nem csak Magyarországon probléma, hogy az unión belűli életszínvonal-különbségek miatt sokan elhagyják az anyaországukat – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel. A vezérigazgató kiemelte Csehországot, ahol azonban az ipar annyira fejlett, hogy az uniós csatlakozás után is „otthon maradt” a lakosság nagy része. "Lengyelországtól kezdve Romániáig mindenhol nagyobb gond a kivándorlás, mint Magyarországon" – tette hozzá a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.
Mráz Ágoston Sámuel arról is beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen növekedtek a kutatásfejlesztésre fordított források, a többség úgy vélekedik, hogy a gazdasági és a tudományos szféra összekapcsolódásának a hiánya az ország egyik legnagyobb problémája.
Lesz közös ellenzéki lista?
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e közös ellenzéki lista, hanem az, hogy mikor, és azt hogyan fogadják a különböző pártok szavazói. Tóth Csaba úgy látja, az önkormányzati választáson van értelme az ellenzéki együttműködésnek. Az intézet felmérése szerint a megyei jogú városokban van esélyük a győzelemre, ha egy ellenzéki jelölt áll szemben a kormánypártival. Attól azonban óva int, hogy a pártok túl sokat beszéljenek az összefogásról, ugyanis
„a választók ellenzéki egységet akarnak, ellenzéki egységről való beszédet meg nem akarnak”.
Azzal a Nézőpont csoport vezérigazgatója is egyetért, hogy az ellenzéki választókat nem érdeklik a megegyezéshez vezető technikai részletek, az elemző szerint erre utal, hogy kevesen vettek részt az ellenzéki főpolgármesteri előválasztáson. Mráz Ágoston Sámuel szerinte legkésőbb 2022-re össze kell állnia a közös ellenzéknek, addig két választáson lehet főpróbát tartani.
Tóth Csaba szerint félrevezető az összes magyar választópolgár számához viszonyítani a főpolgármesteri előválasztáson résztvevők arányát, ami egyébként megfelel a nemzetközi mintáknak. Az elemző úgy látja, hogy a Fidesz nyeri meg a magyarországi EP-választást, mert nem lesz egységes ellenzéki lista. Az ellenzéken belüli erőviszonyok szempontjából fontos lesz a voksolás, kérdés azonban, hogy bejut-e a Momentum, bent tud-e maradni az LMP, és hogyan szerepel az MSZP-Párbeszéd-szövetség.
Mráz Ágoston Sámuel szerint is
az lehet a tétje az EP-választásnak, hogy hogyan alakulnak át az erőviszonyok az ellenzéki pártokon belül.
Úgy látja, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum érdekelt lehet az önálló indulásban, mert azt remélik, hogy egy relatíve jó szereplés után fontos pozíciót szerezhetnek az ellenzéki összefogásban.
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója ehhez hozzátette, szerinte közelebb van az ellenzék a közös gondolkodáshoz, mint korábban. Tóth Csaba úgy véli, nem kizárható, hogy még az EP-választás előtt – a megyei jogú városok vagy a budapesti kerületek szintjén - valamilyen megállapodásra jutnak az önkormányzati választásokkal összefüggésben.