1979-ben találták ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület akkori dolgozói ezt a bizonyos kommunikációs akciót, ami nagy sikert ért el. Évről évre egyre több élőlény "év élőlényét" választják meg.
"8993 szavazat érkezett, és 3617 szavazattal a gólyatöcs nyert"
- ismertette az InfoRádióval a madarakról szóló idei szavazás eredményét Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője.
Az év madarának lenni mégsem "jó dolog" - tette hozzá: "A kezdeményezés eredeti célja és az ma is, hogy valamilyen természetvédelmi problémával érintett fajokat, csoportokat mutassunk be, fel lehessen hívni a figyelmet az adott madár élőhelyével kapcsolatos problémákra."
A gólyatöcs természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Kopár, illetve sekély vízborítású helyeken fészkel magányosan vagy telepeket alkotva. Élőhelyeit a szikes tavak, az úgynevezett székek jelentették, ezek megfogyatkozásával más helyek után kellett néznie.
"Speciális módon fészkel. A sekély vízborítottságú területeken kiemelkedő kis halmokon építi fel a fészkét. Vízi rovarokat és másokat szedeget. Az őszi időszakban elvonul, és csak tavasszal érkezik vissza" - folytatta Orbán.
Miután egyre szorulnak vissza ezen madarak lehetséges élőhelyei, nagyban befolyásolja, hány pár fészkel egy évben Magyarországon.
A jelenlegi adatok szerint 200 és 1000 közé tehető ez a szám.
"A szikes tavak az általános klímaváltozás miatt elképesztő mértékben tűntek el a szárazodás miatt. Ezek a szikes tavacskák úgy működtek hosszú-hosszú évszázadokon keresztül, hogy a csapadékvíz a megfelelő mélyedésekben felgyűlt, és itt párolgás hatására szinte egész évben volt valamennyi megfelelő hely ezen madarak fészkelésére" - mondta Orbán Zoltán, hozzátéve, szinte pici tengeri viszonyokat teremtettek ezek a helyek a gólyatöcs számára, ám a csapadékátrendeződés hatására megváltoztak ezek a vidékek.