Katalin nappal véget ért az őszi bálidőszak és András napja körül kezdődik az adventi időszak, s tart egészen karácsonyig, december 24. éjszakájáig.
"Ez az egyházi év kezdete, a katolikusok hajnali misékre járnak, úgynevezett roratékra, és általában egy másfajta magatartást vártak el ilyenkor az emberektől.
Ilyenkor nem voltak hangos mulatságok, nem rendeztek bálokat, lakodalmakat" - sorolta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, aki nagyon örül annak, hogy az utóbbi években ennyire népszerűvé vált az adventi koszorú.
Ennek történetéről szólva elmondta, az
1830-as években egy német evangélikus lelkész találta ki
egy fiú árvaházban, ahol a központi világítás részeként annyi gyertyát tett a csillárra, ahány nap karácsonyig hátravolt. Nap mint nap újabb gyertyát gyújtottak meg, és mire eljött a karácsony, addigra ez a terem fényárban úszott. Később már csak
a négy vasárnapot jelképező gyertya maradt meg, így is érkezett meg ez a szokás - katolikus közvetítéssel - Magyarországra.
Tátrai szerint arra is jó ez az időszak, hogy ha nem is változik meg az emberek viselkedése, legalább egy kicsit tudatosulhat bennük az, hogy valamilyen módon készülni kell a karácsonyra.
Például betlehemezéssel, de még disznótorokkal is, ami kis ellentmondást hordoz az ilyenkor néhol szokásos böjttel, ami szintén a visszafogott viselkedés egyik formája.
A karácsonyi ünnepkör azután karácsony éjszakájától vízkeresztig tart.