Nyitókép: Pixabay.com

Forradalmian új módszerre bukkantak: jöhetnek a méhlegelők

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna
2018. december 1. 11:55
Az ENSZ biodiverzitási konferenciáján mutatták be azt a sikeres kísérleti eljárást, amely a monokultúrás növénytermesztést minden negyedik művelt sávban méhlegelőkkel bont meg, így a beporzók intenzívebb jelenlétének köszönhetően többszörösére nő a termésmennyiség.

A Szent István Egyetemen végzett korábbi vizsgálatok alapján arra a kísérleti felismerésre jutottak kutatók, hogy ha különböző virágos növényeket elsősorban pillangósokkal teli kultúrákkal próbálnak vetni kisebb sávokban a termőföldek szélére, akkor az pozitívan befolyásolja a méheket és az egyéb természetes megporzókat.

"Ezekben a sávokban meglehetősen nagy egyedszámban tűntek fel különböző megporzók, azon belül is vadon élő méhek" - mondta az InfoRádiónak Sárospataki Miklós ökológus, méhkutató. A Szent István Egyetem docense elmondta, ha egy monokultúrás termelésben ültetnek növényeket, csak abban a két hétben jó méhlegelő, amikor a napraforgó virágzik, sem előtte, sem utána.

"Ha ezek a nagy táblák

meg vannak törve olyan vetett sávokkal, amelyek egész évben virágoznak, akkor az egész évben táplálkozó méhek megtalálják ott a megfelelő feltételeket,

ráadásul fészkelőhelyre is lelhetnek" - fejtette ki Sárospataki Miklós, hozzátéve, a házi méhen kívül még vagy 700 méhfaj él Magyarországon.

Ha tehát a gazdák feladják a termőterületük egy részét, akár nagyobb termésre is számíthatnak.

"Ezt a jellegű gondolkodást nagyon nehéz elérni a gazdáknál" - világított rá az ökológus, aki szerint nem a manapság divatos önbeporzó növények ültetése a legjobb megoldás, érdemes természetes beporzókban gondolkodni a nagyobb és jobb termés elérése érdekében.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Méhlegelőkkel jobb a termés - Sárospataki Miklós
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást