A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos és a munkerő-kölcsönzés minimális díjával összefüggő szabályok tervezett módosítását az ellenzék és a szakszervezetek rabszolgatörvénynek nevezik. Kósa Lajos fideszes képviselő előterjesztői expozéjában elmondta, hogy a túlmunka keretet 250ről 400 órára és 36 hónapra emelnék, amely több uniós országban is bevett gyakorlat.
„Amikor nagy a kereslet a szolgáltatás, az áru iránt, és annak a kielégítése csak többletmunkával lehetséges,
más időszakokban pedig nincs annyi megrendelés, nincs annyi szolgáltatási igény, és akkor nincs szükség akkora munkaerő alkalmazására” – fogalmazott a politikus.
A jobbikos Pintér Tamás szerint ha megszavazzák a tervezetet, azzal a magyar dolgozói társadalom sírját ássák meg. Mint mondta: így egy átlagos dolgozó sokkal kevesebbet lehetne a családjával, hiszen a javaslat elfogadásával felhatalmaznák a cégeket arra, hogy „a normál munkaidő mellett további ötven napot elvehessenek évente a magyar munkavállalóktól”.
Az MSZP vezérszónoka Harangozó Tamás rabszolgatörvénynek nevezte a tervezetet, amely azt mutatja, hogy a kormány a multinacionális cégek oldalán áll. A szocialista képviselő felhívta Kósa Lajos figyelmét, hogy az általa említett német gazdaságban – a magyarországi viszonyoktól eltérően – 486 ezer forint a minimálbér, a kötelező munkaidő pedig 35 óra, „maguk meg 48 órát írnak elő, és még ennek a törvénynek a hatására akár e fölött is ki lehet majd zsigerelni a magyar munkavállalókat”.
A Demokratikus Koalícióból Székely Sándor vezérszónok azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak inkább a bérek emelésére kellene koncentrálnia. „Ezt a törvényt nem szabad benyújtani, ezt töröljék” – hangsúlyozta, a 13. havi nyugdíj újrabevezetését kérve. Hozzátette: meg kéne célozni, hogy az átlagbérek három év múlva érjék el az 1000 eurót.
Az LMP-s Csárdi Antal úgy vélte: a javaslattal a kormánypártok klasszikus neoliberális lépést hajtanának végre. „Az ide befektető cégek rendívül jól jönnek ki” – vélekedett. hozzátéve: „nem kell két műszakban dolgoztatniuk a dolgozóikat, hanem egy műszakban lenyomhatják mind a kettőt”.
Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta, hogy ha elfogadják a tervezetet, a dolgozók munkaideje az 1951-es szintre emelkedik.
A vezérszónoki felszólalások után Szél Bernadett független képviselő közölte, hogy ha megszavazzák a javaslatot, akkor valamennyi ellenzéki párt támogatását kéri majd azért, hogy a módosítás az Alkotmánybíróság elé kerüljön.
A fideszes Kósa Lajos előterjesztői zárszavában értelmetlennek nevezte az ellenzéki kritikák többségét, mondván: az indítvány elfogadása után is minden munkanap 8 órás, a munkahét pedig ötnapos marad.
A csaknem öt órás, éjszakába nyúló vita végén Lezsák Sándor levezető elnök a házszabályra hivatkozva nem adott szót több, ismételten felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőnek. Az Országgyűlés alelnöke ezelőtt az ülésvezetés bírálata miatt megvonta a szót az LMP-s Demeter Mártától, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikótól és a független Szél Bernadettől.
A zárszó után ezért az ellenzéki képviselők azt kérték, hogy a levezető elnök függessze fel az ülést és hívja össze a házbizottságot, majd az utolsó két napirendi pont tárgyalásáról kivonultak az ülésteremből.