Nyitókép: MTI/Kallos Bea

Megéljük a COPD korai tüneteit, de nem gondoljuk komolynak

Infostart / InfoRádió - Rozgonyi Ádám
2018. november 21. 16:14
Bár a COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség 2020-ra a harmadik vezető halálok lesz a világon, még nem létezik egészségügyi szakmai irányelv a kezelésére - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó tüdőgyógyász a COPD világnapja kapcsán. A betegség Magyarországon is nagyon gyakori.

Ma van a COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség világnapja. Ez egy nagyon gyakori, hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Oka elsősorban a dohányzás és a cigarettafüst, de a tartós légszennyezettség, a vegyi anyagok, az allergia és a légúti fertőzések is hozzájárulnak a kialakulásához.

A tüdő szerkezeti változását a levegőből bekerülő porszemcsék vagy kis kémiai anyagok okozzák. A beteg állapota javítható, de a betegség nem gyógyítható.

Világszerte több mint 200 millióan szenvednek ebben a betegségben – mondta az InfoRádiónak Várdi Katalin tüdőgyógyász, a Légzéssel a Lélekért Alapítvány munkatársa.

"Magyarországon körülbelül 300 ezer embert tartunk nyilván és még körülbelül ugyanennyien nem tudnak a betegségükről.

Az ő úgymond felfedezésük azért nehéz, mert a betegség lassan alakul ki, és sokszor már nagyon rossz légúti funkciókkal kerülnek az ellátásba.

Az első tünetekre nem figyelnek fel: ez lehet reggeli köhögés vagy váladék szaporodik fel és a köhögést úgymond tisztításnak érzékeli az ember, és nem mennek el miatta orvoshoz - csak előrehaladottabb helyzetben,

például amikor a közértig még el tudnak menni, de hazafelé a szatyrokkal már többször meg kell állni, mert nem kapnak levegőt". Ilyenkor persze már komolyabb kezelésre van szükség, mint a korai stádiumokban.

Várdi Katalin kiemelte: a szűrővizsgálatoknak nagy szerepük van a betegség felismerésében, ezért jobb lenne, hogy a dohányosok vagy a környezetszennyezett területeken élőket, dolgozókat gyakrabban szűrnék.

Bár a COPD 2020-ra a harmadik vezető halálok lesz a világon, még nem létezik egészségügyi szakmai irányelv a kezelésére,

vagyis nincsenek olyan ajánlások, mint például a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, vesebetegségben szenvedők kezelésére - mondta a tüdőgyógyász. "Például a COPD-s betegekre, akik magas vérnyomásban szenvednek, eddig nem szól külön COPD-ajánlás, most csak mint hipertóniást látják el". Ezen segíthet a több magyar szakember által összeállított szakmai előírás, amelyet a világnap kapcsán megrendezett fórumon mutatták be az egyes egészségügyi szakterületek képviselőinek.

A szakemberek szerint egyébként a dohányzók 15 százalékánál alakul ki COPD, de a gyerekkori légúti fertőzések is hajlamosító tényezők lehetnek. A legveszélyeztetettebb csoport azonban a dohányzó, 40 év feletti korosztály.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
A COPD és a magyar helyzet - Várdi Katalin
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást