A megismételt elsőfokú tárgyalás szeptember 27-én kezdődött, de a bíróság akkor nem tudta megkezdeni a vádirat és az előző ítéletek ismertetését. A harmadrendű vádlott ugyanis szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ami a tárgyalás megtartásának akadálya.
Kedden azért nem tudtak érdemben hozzákezdeni a vádlottak meghallgatásához, mert a bíróság több védőnek - köztük a harmadrendű vádlotténak - a kizárásáról rendelkezett, mivel
az új büntetőeljárási törvény szerint nem lehet védő az, aki az ügyben tanú segítője volt.
A bíróság intézkedett az új védők kirendeléséről is.
A harmadrendű vádlott védője a tárgyalásra szóló idézést október 29-én vette át, és a törvény szerint ezután nyolc napnak el kell telnie a tárgyalásig, ez pedig csak kedden éjfélkor járna le. A tárgyalást akkor lehetett volna mégis megtartani, ha a vádlott ehhez hozzájárult volna.
A bíróság így februárra napolta el a tárgyalássorozatot, amelynek
- első két napján ismertetik majd a tervek szerint a vádiratot, az elsőfokú és a hatályon kívül helyező másodfokú ítéletet, és meghallgatják a vádlottakat.
- A további hat tárgyalási napon tanúkat tervez meghallgatni a bíróság.
A kedden kizárt védők és az érintett vádlottak fellebbezést nyújtottak be a kizárás ellen, ezekről a februári tárgyalásig dönt a Fővárosi Ítélőtábla.
A Magyarok Nyilai
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabad demokrata-kormány politikáját. A szervezet célja az is volt, hogy félelmet keltsen a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el a kormányzó pártok, illetve kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket.
A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött előzetes letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.
A Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket.
A tábla szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, valamint sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek.
A tábla - amely minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette - előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is, hogy csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást.
A büntetőeljárásról szóló, július 1-jén hatályba lépett új törvény rendelkezései értelmében az ügyet - bírói tanács helyett - a törvényszék egy bírája tárgyalja.