Míg a magyar tévézik, az olasz és a norvég társasági életet él vagy sportol

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó
2018. október 27. 08:30
Alig néhány évtized alatt nagyot változott a magyar ember ritmusa: korábban kelünk, később fekszünk, többen érzik stresszesnek az életüket, de azt is, hogy tétlenségre vannak kárhoztatva - állapítja meg a KSH friss időmérleg-kutatása, amit Giczi Johanna ismertetett az InfoRádióval.

"A nyolcvanas évek közepével összevetve a magyar társadalom életritmusa fél órával eltolódott" - kezdett az időmérleg-kutatás eredményeinek ismertetésébe Giczi Johanna, a KSH statisztikai tanácsadója. A részletekről elmondta:

aki nem stresszel, nem időhiányos, az fél-egy órával később kel, mint a stresszesek, sőt jóval előbb is fekszik le este.

Az alvásidő egyébként nem változott a nyolcvanas évek óta, a stresszesek 8, a stresszmentesek 8 és háromnegyed órát alszanak.

Több számítást is készítettek a kutatók a párhuzamosan futó tevékenységekről: az jött ki, hogy az emberek mindennapi életében ez már teljes mértékben jelen van.

A képre kattintva a KSH interaktív grafikájához juthat, amelyben tetszőlegesen kiválaszthatja az összehasonlítandó országokat. (Forrás: KSH)

A stresszfokozat szempontjából az elmúlt évtizedben kis mértékben emelkedett az igen stresszes életet élők száma, de ennél még érdekesebb adat, hogy

1-ről 6 százalékra nőtt azok aránya, akik nyomasztó tétlenségben élnek.

A 15-74 év közöttiek esetében a keresőmunkával töltött idő - meglepő vagy sem - csökkent Magyarországon és az összes többi európai országban is. Csaknem hét óráról beszélünk azok esetében, akik ténylegesen dolgoznak. A házimunka ezen felül van,

a nők mintegy 3 órát sürögnek-forognak otthon, a férfiak alig több, mint egy órát,

igaz, egyre többet - a főzés vált presztízzsé az erősebbik nemnél.

Giczi Johanna elmondta azt is: a tévézéssel töltött idő az évtizedek során "természetesen" emelkedett, de nem ez a legizgalmasabb: megjelent a délutáni és a délelőtti tévénézés is, sőt,

"este 8-9 óra körül a magyar társadalom 60 százaléka a tévét nézi, ez máshol Európában nincs így".

Olaszországban és Norvégiában ugyanez az érték 30-40 százalék körüli, esténként inkább sportolnak vagy társas tevékenységeket űznek.

Az időmérleg-vizsgálatok története az 1960-as évekig megy vissza, a kutatást tízévente végzik el. Az időmérleg tulajdonképpen egy "napló", ahol az egyes emberek egy adott napjáról érdeklődnek a statisztikusok, az emberek pedig mindent elmondanak az adott nap cselekvéseiről, történéseiről. A minta korábban 40 ezres volt, legutóbb, a 2009/2010-es adatfelvételkor már csak 8-9 ezres.

A KSH október 24. és 26. között rendezi meg a 40. Nemzetközi Időmérleg Konferenciát.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Időmérleg-kutatás
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást