A mikrocenzus egy háztartásnak tekinti azok közösségét, akik egy közös élettérben élnek, és a megélhetési költségeken osztoznak – mondta az InfoRádiónak Urbán Ferenc. A KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának osztályvezetője hozzátette: a felmérés mintája 10 százalékos volt, eszmei időpontnak pedig 2016. október 1-jét jelölték ki.
A vizsgálat elvégzésével és elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy mintegy 200 ezer olyan háztartás van, ahol valamely tag külföldön tartózkodott a szóban forgó időpontban. 2000 óta pedig a magyar népesség 4 százalékának van migrációs tapasztalata, ez 378 ezer főt jelent.
A többség – a külföldön élők 86 százaléka – munkavállalás miatt hagyta el Magyarországot, 7 százalék pedig tanulni ment ki.
A célország általában valamely EU- vagy EGT-tagállam, ezek közül is kiemelkedik Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. Ebben a három országban él a kivándorló magyarok 71 százaléka. Az Egyesült Államok is népszerű célpont a magyarságnak.
A vizsgált időben 137 ezer külföldi állampolgár tartózkodott hazánk területén, ez a teljes népesség 1,4 százaléka. A leggyakoribb származási országokat négy szomszédunk – Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna – alkotja. De Németországból is sokan érkeztek Magyarországra. A felmérés tanúsága szerint elsősorban családi okok miatt vándoroltak be, csak ezután következett az anyagi lehetőség reményében történő beutazás.